Az Európai Parlament kedden Strasbourgban véglegesíti a közös agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti reformját. Ezek a szavazások zárják le a három és fél évig tartó nehéz tárgyalásokat.
Az Európai Parlament képviselői konkrétan három KAP-rendeletet fognak megvitatni és jóváhagyni: egyet a finanszírozási szabályokról, egyet a nemzeti stratégiai tervekről és egyet a közös piaci rendtartásról.
A cél az, hogy az új agrárpolitika inkább klíma- és környezetbarát legyen, és az egyes uniós országoknak több szabadságot adjon az egyéni, nemzeti szintű megvalósításban. A szavazás az utolsó parlamenti lépés az új KAP hatályba lépése előtt.
December 13-án és 14-én a 27 agrárminiszter Brüsszelben a Mezőgazdasági Csúcson végleges jóváhagyásukat adják. Több elégedetlen gazdálkodói szövetség több uniós országból nagy traktoros tüntetést tervez Brüsszelben ekkorra.
A reform tárgyalásai párhuzamosan folytak a „a termelőtől a fogyasztóig” kezdeményezéssel, ami a Zöld Megállapodás része. Az Európai Bizottságnak ez a projektje a 2050-es klímasemlegesség elérésére egyre növekvő követelményeket támaszt az európai mezőgazdasággal szemben.
Az egyik változás az úgynevezett „ökorendelkezések” bevezetése, vagyis olyan kifizetések, amelyek a közvetlen támogatás 25%-át teszik ki, és amelyek csak környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokért járnak.
Először tartalmaz szociális „feltételeket” a KAP, így csak azok az agrárvállalkozások kaphatnak támogatást, amelyek tiszteletben tartják dolgozóik munkavállalói jogait, 2023-tól önkéntesen, 2025-től pedig kötelezően. Ezen túl egy rész támogatást fiatal gazdálkodóknak kell juttatni.
Az új KAP emellett lehetőséget ad a nemzeti stratégiai terveknek, amely révén az EU több teret ad a tagállamoknak. A legtöbb uniós ország jelenleg a nemzeti programjaik lezárásán dolgozik, hogy azokat december 31-ig az EU-nak meg tudják küldeni.