Az Ursula Von der Leyen új európai bizottságának széleskörű jóváhagyása iránt érkezett első pozitív reakciók között még kevés szó esik az európai horizonton tornyosuló sok sötét felhőről. A fenyegetés nem csak a hivatalát mostanában befejező Juncker-bizottság megoldatlan régi ügyeiből áll, hanem új problémákból is, melyeket a VDL-politika és a 27 uniós biztos maguk idéznek elő.
Amennyiben Von der Leyen új belépőként tapasztalt szuperbiztosai, Timmermans, Vestager és Dombrovskis segítségével új utakat kíván járni, előbb számos uniós fővárosban kell legyőzniük a makacs EU-blokkokat. Egy ilyen probléma már jövő héten jelentkezik, amikor meg kell egyezni a többéves költségvetésről.
Von der Leyen hivatalos beszédében és azt követő strasbourgi sajtótájékoztatóján egyaránt elismerte, hogy sok politikai területen sajnos még nem tudott túl konkrét lenni (mivel az EU-biztosok, miniszterek és az EP szakbizottságai még meg kell, hogy határozzák az új, kötelező érvényű irányelveket), ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a többéves költségvetésben mindenképpen több pénznek kell szerepelnie.
A megnövelt költségvetési igényével Von der Leyen közvetlenül a gazdag, de takarékos országokat (így Hollandia és Dánia) célozza meg. Ezek az országok úgy vélik, hogy az új európai politika nem a kiadások növelésével, hanem más uniós politikák megszüntetésével finanszírozható.
Az agrárjellegű kelet-európai országok európai politikusai már most figyelmeztetnek, hogy jövő év elején nem fogják elfogadni a közös agrárpolitika radikális átalakítását vagy megszorítását. Különösen a mezőgazdasági támogatások csökkentését. Ezek a támogatások sok gazda jövedelmének fontos részét képezik, ugyanakkor az EU összkiadásainak egyharmadát teszik ki.
Ráadásul a mezőgazdasági kiadásoknak illeszkedniük kell az új, még meg nem határozott európai klíma- és környezetvédelmi politikához. Sok gazda már sejti, hogy ez mit jelent. Ez azt is jelenti, hogy az első alelnök, a holland Frans Timmermans befolyást szerez a pénzáramlások felett, amelyek tervei több kollégája, köztük az agrárpolitika terén is hatnak. Éppen ezekben az országokban Timmermans nem a legnépszerűbb uniós politikus. Nem kizárt, hogy Budapestben vagy Varsóban a tervei bemutatásakor Von der Leyent is maga mellé kell majd állítania...
A holland PvdA európai parlamenti képviselői Strasbourgban teljes meggyőződéssel szavaztak az új bizottság mellett. A holland szociáldemokraták büszkék a szociális tervekre, mint például a méltányos megélhetést biztosító minimálbérre, illetve a fenntartható fejlődési célokat támogató zöld tervekre.
Az új bizottság első száz napjában Timmermans a Green Deal-jével már jogszabályjavaslatot készít a klímavédelem érdekében. Agnes Jongerius így nyilatkozott erről: „Az egész kép most jól fest. Nehéz tárcák vannak a kezükben. A program soha nem volt ilyen progresszív. Együtt dolgozunk egy jobb európai jövőért.”
Bas Eickhout (GroenLinks) szintén örül az EU bizottságának Green Deal javaslatának, ugyanakkor gondokat is lát a megvalósításban. „A nehézség a politika végrehajtásában lesz. Kompromisszumokat kell kötni, minden témáról – legyen az biodiverzitás, mezőgazdaság vagy körkörös gazdaság – küzdelem várható. Timmermans biztos az ilyen esetekben a Zöldek támogatására támaszkodik.”
Peter van Dalen EP-képviselő (ChristenUnie) az Ursula von der Leyen-féle új bizottságra szavazott: „Úgy gondolom, ideje, hogy az új bizottság munkához lásson, különösen a Green Deal megvalósításához. Sürgős, hogy az Európai Unió mindannyiunkkal és minden ágazattal együtt most lépjen a jobb klíma érdekében.”
Von der Leyennek a következő években az EU eljárásainak és szabályainak „modernizálásán” is dolgoznia kell, amely már most sokak számára „nagy bajok gyűjtőhelyének” ígérkezik. Az EU több fontos területen az egyhangúság elvét alkalmazza, amely szerint egy új törvény csak akkor léphet életbe, ha mindenki egyetért vele. A jelenlegi gyakorlat szerint a (viszonylag) kis uniós országok (viszonylag) apró kifogásaikkal is évekre megakaszthatnak (nagy) uniós döntéseket.
„Tartok tőle” – mondta első reakciójában Sophie in ’t Veld (D66). „Ez egyértelműen az uniós országok kormányainak bizottsága. Az európai kormányok egymás között osztották el a pozíciókat, ezért nagyon tartok tőle, hogy Von der Leyen a miniszterelnökök és miniszterek szavára hallgat majd. Pedig függetlennek kellene lennie.” Ugyanakkor In ’t Veld elismeri, hogy a bizottság összetétele meglepte őt: „Nagyon tehetséges emberek vannak benne, ezért még felfüggesztem az ítéletemet.”