Gazdasági korlátozások növekedésének egyik jele az EU-ban azoknak az európaiaknak az arányának emelkedése, akik „többször” vagy „néha” problémát tapasztalnak a számlák kifizetésével. Az uniós átlag az elmúlt évben 30%-ról 39%-ra nőtt. Magyarországon ez kevésbé látványos: a magyarok 16%-a jelzi, hogy „többször” vagy „néha” nehézségei vannak a számlák kifizetésével. Ez 1%-os csökkenést jelent az elmúlt évhez képest.
A második leggyakrabban említett aggály, 82%-kal, a szegénység és a társadalmi kirekesztés fenyegetése. Magyarországon ez alacsonyabb; a válaszadók 72%-a aggódik e kirekesztettség miatt. Az aggályok közös harmadik helyén áll a klímaváltozás és az Ukrajnában zajló háború esetleges más országokra való kiterjedése, 81%-kal.
A magyarországi klímaváltozással kapcsolatos adatok hasonlóak az uniós átlaghoz, de a magyarok számára ez a második legfontosabb aggály: a válaszadók 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt. A magyarországi megkérdezettek 62%-a aggódik az ukrajnai háború más országokra való kiterjesztése miatt.
Az Eurobarometer adatai szerint a válságok hatásai egyre inkább érezhetők. Az uniós lakosság közel fele (46%) úgy véli, hogy életminősége már romlott a Covid-19-járvány és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következtében. Magyarországon ez az arány alacsonyabb, a válaszadók 33%-a tartozik ebbe a kategóriába.
Ugyanakkor a legutóbbi válságok, különösen az Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az európai uniós tagság támogatottságát a polgárok körében: 62% tartja jó dolognak az uniós tagságot, ami az egyik legmagasabb eredmény 2007 óta. Magyarországon a megkérdezettek 78%-a tartja jó dolognak az uniós tagságot.