Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az EU-tagállamok 1,1-ről 1,26 százalékra emelnék bruttó nemzeti jövedelmük hozzájárulását. Ezzel több mint 1,8 billió eurós költségvetést kellene finanszírozni. A javaslat szerint új európai adók is bevezetésre kerülnének, elsősorban a nagyvállalatokra irányulva. Ezekből a bevételekből részben kiegészítenék a nemzeti hozzájárulásokat.
A többletforrások fontos része a védelemre és a biztonságra szánandó. A Bizottság kiemeli az orosz geostratégiai fenyegetés fokozódását, és azt szeretné, hogy az EU katonai téren önellátóbb legyen. Első alkalommal terveznek strukturális védelmi kiadásokat a költségvetésen belül, mint például közös katonai felszerelésbeszerzést és támogatást a fegyveriparnak.
Emellett plusz források érkeznek gazdasági innovációra és stratégiai beruházásokra. Egyszerűsített finanszírozási mechanizmusokkal a Bizottság gyorsabban kíván reagálni az ipari kihívásokra. A meglévő uniós alapokat összevonják nagyobb "nemzeti keretekbe", így az EU-tagállamok szabadabban dönthetnek a pénzek felhasználásáról. Kritikusok szerint ez a nemzetiesítés csökkenti a közös európai politika érvényesülését.
Ezeknek a bővítéseknek a részévé egy jelentős mezőgazdasági költségvetéscsökkentés áll szemben. Az Európai Bizottság javasolja, hogy több tízmilliárd eurót vonjanak meg a nagy agrárvállalatok számára nyújtott támogatásokból. A mezőgazdaság részesedése az EU teljes kiadásaiból így története során először a legalacsonyabb lesz. Ugyanakkor még mindig sok "gazdálkodói pénz" marad jövedelemtámogatásra a kisméretű gazdaságok és fiatal gazdák számára.
A gazdálkodói szervezetek felháborodással reagálnak a megszorításokra. Több országban már tiltakozó akciókat jelentettek be. A javaslatot közvetlen fenyegetésként érzékelik jövedelmükre, és rávilágítanak a fenntarthatóság és élelmiszertermelés növekvő költségeire. Egy forrás szerint Franciaországban már országos demonstrációkról folynak egyeztetések.
Az Európai Parlamentben is növekszik az ellenállás. Több képviselőcsoport jelezte, hogy ebben a formában nem fogadják el a javaslatot. Kifogásolják az egyensúly hiányát a stratégiai prioritások és a hagyományos európai ágazatok között. Különösen a mezőgazdaság és a regionális alapok átcsoportosítása vált ki ellenállást a déli és keleti tagországokban.
A következő hónapokban az EU-tagállamok tárgyalni fognak a javaslatról. Egyidejűleg a különböző frakciók is egyeztetnek az Európai Parlamentben. Csak akkor lehet elfogadni a többéves költségvetést, ha mindkét fél megegyezésre jut. Ez a folyamat várhatóan hónapokig eltart, és bizonyosan módosításokat eredményez majd.