Az Európai Parlament nagy többséggel szorgalmazza a külföldi választási kampányokba való beavatkozás és zavarás tilalmát. Ez nemcsak az orosz vagy kínai propaganda elleni fellépést teszi lehetővé az uniós országokban, hanem a rágalomkampányok és hamis hírek elleni harcot is a Facebookon és a Twitteren.
Az elmúlt években politikai viták folytak az esetleges beavatkozásokról média cikkek, hirdetések és rejtett befolyásolás kapcsán. Az ellenzők cenzúra bevezetéséről beszélnek. A támogatók rámutatnak arra, hogy a Facebook évekig nem tett semmit az egyértelmű gyűlöletkeltés ellen. Az orosz trollhadseregek létezése is évek óta ismert.
Az elfogadott ajánlásokkal orosz propagandát kell megállítani, érvelnek a holland PvdA európai parlamenti képviselői, Thijs Reuten és Paul Tang is. A jelentés számos javaslatot tesz a kínai és orosz választási beavatkozások megakadályozására. Emellett javasolják a független újságírás szerepének erősítését is.
Most az Európai Bizottság feladata, hogy konkrét jogszabályi javaslatokkal álljon elő. Az ukrajnai háború nyomán azonban ismét világossá vált, hogy megpróbálják befolyásolni a közvéleményt.
Már több helyen az uniós országokban leválasztják a kábelhálózatokról az orosz tévécsatornákat, miközben Moszkvában bezárják a független médiák irodáit.
„Putyin tudja, hogy az egység a legerősebb fegyverünk. Ezért minden eszközzel megpróbálja aláásni ezt az egységet kaotikus, megosztó és bizonytalan állapotokat teremtve. Most, hogy az EU feltétel nélkül támogatja Ukrajnát, a dezinformáció lett Putyin egyik leglényegesebb háborús eszköze. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy kiüssük a kezéből ezt a fegyvert” – mondta Reuten.
Ez konkrét cselekvést követel meg, mondja Paul Tang: „Csak azt követően léptek a digitális platformok, hogy az Európai Bizottság betiltotta a Russia Today és Sputnik működését. Eközben az orosz propaganda változatlanul szűretlenül terjed a közösségi médiában. Felhívom a Facebook, a Google, a YouTube, a Twitter és a TikTok látogatóit és olvasóit, hogy legyenek figyelmesek az esetleges dezinformációra, és irányítsák a felhasználókat objektív forrásokhoz.”
Az elmúlt években már sokat lehetett tudni az orosz trollgyárakról. A leghírhedtebb egy szentpétervári irodaházban található, ahol évekig több száz alkalmazott napi szinten próbált online beszélgetéseket befolyásolni.
Őket az orosz hírszerző szolgálatokhoz való kapcsolatokkal vagy olyan üzletemberek támogatásával vádolják, mint Yevgueni Prigozsin, az orosz elnök, Vlagyimir Putyin bizalmasa.
Azt is bizonyították, hogy ezek az orosz dolgozók külföldön is aktívak voltak a közösségi médiában. Az amerikai elnökválasztás 2016-os időszakában különféle Facebook profilokat hoztak létre, amelyeknek még az Egyesült Államokban fizikai tüntetéseket is sikerült megszervezniük. A Facebook néhány évvel ezelőtt már elismerte, hogy több száz „orosz” profilt és több ezer hirdetést azonosítottak.