Az ÁSZ csütörtökön közzétett jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás nem volt kellőképpen a leginkább érintett ágazatokra és gazdákra irányítva, továbbá megállapították, hogy az állami támogatások növelése egyes esetekben piaci torzulásokat fenyegetett.
Az ÁSZ ugyanakkor azt is megállapította, hogy az EU gyorsan és hatékonyan reagált a járvány kitörésekor, amikor az újból bevezetett vámszabályozás miatt megrekedtek a nemzetközi élelmiszer-szállítások. Brüsszel gyorsan lépett, amikor a termények betakarítása akadozott a (külföldi) szezonális munkások hiánya miatt.
Az Európai Parlament pénzügyi szakértői megállapították, hogy a koronavírus-járvány az egész európai élelmiszerláncot érintette, szó szerint a termelőtől az asztalig. Ebben az időszakban az EU több mint 700 millió eurót különített el a mezőgazdasági alapból. Ennek kétharmadát öt ország kapta: Lengyelország, Románia, Görögország, Spanyolország és Franciaország. Ezek az országok saját forrásokat is hozzáadtak.
Az Európai Számvevőszék szerint néhány EU-tagországban a gazdák a koronavírus-járvány idején túlzott segítséget kaptak. Ezek az országok a gazdákat támogatták, függetlenül attól, hogy tényleges veszteségeket szenvedtek-e el, olvasható az ÁSZ jelentésében.
Például az andalúziai szőlőtermesztők a dél-spanyol régióban háromszoros kártérítést kaptak a valós veszteségükhöz képest. Emellett az egyes EU-országok állami támogatásának szintje jelentősen eltért, ami torzíthatta a tisztességes versenyt.
Bár az ellenőrök elismerik az EU „gyors” válaszát a pandémiára, javasolják az Európai Bizottság számára, hogy dolgozzon ki világos szabályokat az EMVA intézkedéseinek jobb összehangolására a jövőbeli válságokra. „Sajnos ez nem egyszeri esemény volt: az Oroszország Ukrajna elleni háborúja is nagy kihívást jelent az élelmiszerbiztonság szempontjából” – mondta Joëlle Elvinger, az ÁSZ tagja, aki a covid-kontrollt vezette.