A fehérorosz ellenzéki Sviatlana Cihanouszkaja az Európai Parlament előtt hangsúlyozta, hogy a fehérorosz demokratikus mozgalom nem várhat már sokáig Európára. A külföldre menekült ellenzéki vezető azt mondta, „az európai szolidaritás és aggodalom kifejezéseit most konkrét cselekvésre kell váltani”, és hogy Európának többet kell tennie az autokráciával szemben.
Cihanouszkaja azt is szorgalmazta, hogy Európa és a fehérorosz demokratikus erők nagyobb szolidaritást mutassanak. „Ne feledkezzünk el a fehérorosz lelkiismereti foglyokról, és segítsük azokat, akik el kellett hagyják az országot. Ma nemcsak a demokrácia Fehéroroszországban, hanem Európa demokráciája is attól függ, hogy együtt járjuk-e ezt az utat” – mondta.
Az EP elnöke, David Sassoli Sviatlana Cihanouszkaját a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelem szimbólumának, valamint a jelenleg Fehéroroszországban fogva tartott sok politikai fogoly hangjának nevezte.
Az Európai Unió büntetőintézkedésekkel fenyegeti azokat a szállítmányozó cégeket és fuvarozókat, akik közreműködnek embercsempészetben vagy emberkereskedelemben az EU felé. Ennek nyomán a légitársaságok európai „feketelistára” kerülhetnek, és ideiglenesen elveszíthetik leszállási jogaikat.
Így az EU megpróbálja véget vetni Fehéroroszország elnöke, Lukasenkó lépéseinek. Ő nagy csoportokat hoz a Közel-Keletről, hogy nyugati szomszédján, Lengyelországon keresztül az EU-ba jussanak. Ezek a menekültek illegálisan megkísérlik átlépni a határt Litvánia vagy Lettország felé is.
Ez a helyzet az elmúlt hetekben embertelen körülményeket teremtett a határokon, ami miatt Lengyelország, Lettország és Litvánia sürgősen nagy mennyiségű szögesdrótot helyezett el, és határátkelőhelyeket zárt be.
Ez a helyzet az EU és Fehéroroszország határán nem jöhetett volna létre a fuvarozó cégek közreműködése nélkül. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 200 millió euró pénzügyi támogatást nyújt Lengyelországnak és Litvániának. Emellett a Bizottság bejelentette, hogy rövid időn belül sürgősségi törvényeket fog javasolni a határőrizet érdekében.
A válságra válaszul Lengyelország, Litvánia és Lettország nemzeti törvényeket vezetett be, melyek lehetővé tennék az úgynevezett „visszatoloncolásokat”, azaz az oltalomért folyamodók illegális visszaterelését. Egy vitában a Zöldek európai parlamenti képviselője, Tineke Strik rámutatott, hogy szinte senki sem kap hozzáférést az oltalomkérelmi eljáráshoz azok közül a menekültek közül, akik sikeresen Lengyelországba jutottak.
Azok a menedékkérők, akik most a lengyel-fehérorosz határ környéki erdőkben bolyonganak, Strik szerint hozzáférést kell kapjanak a menedékjogi eljárásokhoz és emberhez méltó ellátáshoz. „Ez a geopolitikai válság nem vezethet a határok végleges lezárásához” – mondta.