Hollandiában az elmúlt hónapokban csökkent az Európai Unióval kapcsolatos pozitív vélemény. Ellentétben más uniós országokkal, Hollandiában a bizalom az EU iránt csökkent, és az EU megítélése negatívabbá vált.
A legfrissebb Eurobarométer azonban azt mutatja, hogy általánosságban az EU-tagállamokban a jövőről alkotott optimizmus a legmagasabb 2009 óta. Ezt az EU-elnök Ursula von der Leyen éves State of the Union-beszéde előtt tették közzé. Szerdán von der Leyen Strasbourgban nemcsak visszatekint az elmúlt évre és előretekint a következő évre, hanem az Európai Parlament képviselőivel politikai prioritásokról is vitát folytat majd.
Az a kérdés, hogy az Európai Parlament mely ügyeket tekintse legfőbb prioritásnak, a klímaváltozás az első helyen áll, amelyet 43%-ban támogatnak. Hollandiában is ez a legfőbb prioritás. A hollandok által említett egyéb prioritások a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni intézkedések (30%) és a terrorizmus elleni küzdelem (38%). A migráció és menekültügy (29%) valamint a népegészségügy (27%) szintén a holland top öt között szerepelnek.
Promotion
A hollandok elsősorban a klímával, a környezettel és a migrációval kapcsolatban aggódnak, míg a legtöbb más európai polgár inkább gazdasági helyzetéért aggódik. Más tagállamokhoz viszonyítva (31%) a hollandok számára kevésbé fontosak az olyan intézkedések, melyek az EU parlament szerint a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését célozzák (15%). A legtöbb holland felmérésben résztvevő úgy véli, hogy a holland gazdaság 2022-ben vagy akár már 2023-ban helyreáll.
A legtöbb európai elégedett azzal az intézkedéssorozattal, amelyet az EU és a nemzeti kormányok tettek a koronavírus-járvány ellen, és úgy gondolják, hogy a nagy gazdasági helyreállítási alap (NextGenerationEU) hatékony lesz a járvány gazdasági következményeinek kezelésében.
Ugyanakkor nagy aggodalom tapasztalható néhány uniós országban azzal kapcsolatban, hogy nemzeti kormányaik hogyan fogják ténylegesen felhasználni ezeket a plusz uniós támogatásokat. Míg átlagosan a megkérdezettek 45%-a bízik nemzeti kormányában, 41% kétségeket fogalmaz meg, ami jelentős bizalmi különbségekre utal az EU-ban.
Az európaiak négyötöde (81%) szerint az uniós támogatásokat csak olyan uniós országoknak szabad kifizetni, amelyek tiszteletben tartják a jogállamot és a demokratikus értékeket. David Sassoli, az EP elnöke ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Az Európai Parlament világossá tette, hogy az EU-helyreállítási alapok nem juthatnak olyan kormányokhoz, amelyek nem tisztelik a demokratikus alapvető értékeket vagy nem tartják be a jogállamot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Ha következetesen aláássák az EU értékeit, nem számíthatnak uniós forrásokra.”