A koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja is azt mutatja, hogy a válságalap csak alkalomszerűen, korlátozottan vethető be.
Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott megbeszélésén Wojciechowski azt mondta, hogy az uniós országok jobban állnak, mint a Bizottság a válságsegélyek odaítélésében. Az EU lazította azokat a szabályokat, amelyekkel az uniós országok alkalmi pénzügyi támogatást nyújthatnak ágazataiknak. Az új agrárpolitika pedig lehetőséget teremt a tagállami eltérésekre is.
Ugyanakkor Wojciechowski jelezte, hogy fontolóra veszi az idei évben a válságalap újranyitását, de ehhez az uniós országoknak bele kell egyezniük, és saját forrásokat kell biztosítaniuk. Korábban is hangsúlyozta (többek között a madárinfluenza és a sertéspestis esetén), hogy az uniós szintű válságsegély legfeljebb csepp a tengerben lehet. Ha az egész EU-ban minden gazdára szétosztanák, egy gazdaságra csak körülbelül 50 euró jutna.
Wojciechowski szerint az egyre növekvő infláció sokkal nagyobb problémát jelent a gazdák számára. Az infláció mértéke nem azonos minden tagállamban, ami megnehezíti Brüsszelből a reakciókat. Magyar gazdákat érinti most legjobban az árnövekedés. Nehéz a helyzet a balti államokban is, valamint Romániában és Bulgáriában.
A magas infláció és annak európai mezőgazdaságra gyakorolt hatása miatt az új költségvetési ciklusban jelentősen meg kellene emelni az európai agrárköltségvetést – mondta Wojciechowski az Európai Parlamentnek. Ez az új többéves program csak 2028-ban lép életbe, miután a 2024-es választások után új Bizottság alakul. Jelenlegi biztosi testületük azonban tervezi, hogy „az új valósághoz” igazítják költségvetéseiket.
A jelenlegi agrárköltségvetés (270 milliárd euró) az EU teljes költségvetésének mintegy harmadát teszi ki. Az elmúlt hónapokban azonban jelentősen megcsappant ez az összeg a megugró infláció miatt. Az uniós agrárfőnök szerint nagyobb költségvetésre van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Európai Unió élelmezésbiztonságát, valamint megóvják a mezőgazdaságot, a környezetet és a vidéki közösségeket.