Ukrajna lehetséges csatlakozása az Európai Unióhoz nemcsak rövid távú katonai-stratégiai következményekkel jár, hanem hosszabb távon mezőgazdasági kérdéseket is felvet. Az európai intézmények hangsúlyozzák, hogy még jelentős lépések szükségesek, miközben Ukrajna a gyors integrációra és a piacok megnyitására törekszik. Az EU-tagállamok között is aggályok vannak a termelők jövőbeni helyzetével kapcsolatban.
Az uniós mezőgazdasági biztos, Hansen kiemeli, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamata bonyolultabb, mint azt sokan gondolják. Véleménye szerint nemcsak a mezőgazdasági normák harmonizálása a kérdés, hanem az is, miként kell az ukrajnai gazdaközösségeknek alkalmazkodniuk. Gyors megállapodás szerinte valószínűtlen.
Az európai mezőgazdasági szervezetek egyensúlyt követelnek Ukrajna piacra jutása és a meglévő uniós termelők védelme között. Attól tartanak, hogy a túl gyors kereskedelmi liberalizáció nyomást gyakorolhat az árakra és a versenyképességre. Ugyanakkor hangsúlyozzák az Ukrajnával való szolidaritás fontosságát a jelenlegi geopolitikai helyzet és a regionális feszültségek miatt.
Egy friss felmérés szerint Ukrajnában a lakosság kis többsége inkább a NATO-hoz való mihamarabbi csatlakozást részesíti előnyben az EU tagsággal szemben.
A lengyel kormány vállalta, hogy az EU-elnöksége alatt prioritást ad az ukrán csatlakozási tárgyalásoknak. A lengyel kabinet a csatlakozást kulcsfontosságú lépésnek tekinti a régió stabilitásának megteremtésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak szoros együttműködéssel valósítható meg más uniós országokkal.
Ukrajna nagy jelentőséget tulajdonít a jelenlegi EU-piachoz való hozzáférés megőrzésének. Kijev kormánya sürgeti a kedvező kereskedelmi feltételek meghosszabbítását, amelyeket a válság években vezettek be. Ezek az intézkedések segítették az ukrán gazdákat abban, hogy termékeiket Európában értékesítsék és fenntartsák a gazdaságot.
Számos uniós országban a gazdaközösségek félnek az olcsó ukrán importtermékek miatti versenytől. Biztosítékot követelnek arra, hogy az európai termelők ne kerüljenek hátrányba az alacsonyabb ukrán előállítási költségek miatt. Ezért az Európai Bizottságtól kiegészítő intézkedéseket kérnek, például piaci felügyeletet és pénzügyi támogatást.
Ezzel szemben az ukrán agráriusok attól tartanak, hogy az uniós szabályok elhamarkodott bevezetése súlyosan érintheti őket. Már most is pénzügyi bizonytalanságokkal és korlátozott beruházási lehetőségekkel küzdenek, és azt állítják, időre van szükségük a szigorúbb élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi követelmények teljesítéséhez. Gondos ütemezés nélkül versenyképességük jelentősen romolhat.
Az ukrán mezőgazdasági vállalatok aggályukat fejezték ki az EU-val folytatott további kereskedelmi tárgyalások elhalasztása miatt is. Attól tartanak, hogy a politikai feszültségek és az uniós belső viták a mezőgazdasági politikáról akadályozhatják a gazdasági együttműködés további előrehaladását. Ezek a cégek egyértelműségre és konkrét ütemtervekre sürgetnek, hogy beruházási terveik és növekedési ambícióik ne szenvedjenek késedelmet, többek között Brüsszelben zajló mezőgazdasági egyezkedések és eljárási viták miatt.
Az ukrán kormány nemrég hangsúlyozta a közös ütemterv szükségességét a tárgyalások felgyorsítása érdekében. Ugyanakkor Kijev és Brüsszel is kiemeli, hogy az agrárreformok összehangolása elengedhetetlen.