Az Európai Parlament klímavészhelyzetet hirdetett. Emellett az EU-delegációnak azt az utasítást adta, hogy a madridi (COP25) klímacsúcson magasabb klímaambíciót követeljenek. A decemberi klímacsúcsra Bas Eickhout holland Európai Parlamenti képviselő (Zöld Baloldal) a Parlament delegációvezetője.
Az Európai Parlament ambiciózusabb európai álláspontot szeretne Madridban, mint az európai környezetvédelmi miniszterek és az Európai Bizottság, magyarázza Eickhout. Ez a legszembetűnőbb a CO2-célkitűzés növelése kapcsán. Míg a másik két európai intézmény kerülgeti a forró kását, az Európai Parlament teljesen világos: a célt 40%-os kibocsátáscsökkentésről legalább 55%-os csökkentésre kell emelni. „Számíthatnak rá, hogy ezt az álláspontot fogom képviselni Madridban” – mondta Eickhout. Az EU-nak legkésőbb 2050-re klímasemlegessé kell válnia, és ezt a decemberi madridi ENSZ-konferencián el kell köteleznie magát – áll a Parlament állásfoglalásában.
A klíma- és környezeti szükséghelyzetről szóló állásfoglalást 429 szavazattal elfogadták, 225 tartózkodás mellett. Az Európai Parlament a 2019-es madridi ENSZ-klímakonferencia (COP25) állásfoglalását 430 igen, 190 nem és 34 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá.
Több ország, helyi önkormányzat és tudós is kijelentette, hogy bolygónk klímavészhelyzettel néz szembe. Az Európai Bizottság már javasolta az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 2050-re történő nullára csökkentését, azonban az Európai Tanács ezt a javaslatot még nem hagyta jóvá: Lengyelország, Magyarország és Csehország ellenzik.
Az EP-képviselők azt is szeretnék, hogy az Európai Bizottság biztosítsa, hogy valamennyi vonatkozó jogszabály és költségvetési javaslat teljes összhangban legyen a Föld átlaghőmérsékletének legfeljebb 1,5 °C-os emelkedésének megakadályozására kitűzött céllal.
Az európai parlamenti képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi légi- és tengeri közlekedési kibocsátáscsökkentési célok nem elegendőek a hosszú távú klímasemlegességi cél eléréséhez. Minden országnak be kellene számolnia a nemzetközi hajózási és légiközlekedési kibocsátásokat a légszennyezési számításaikba – mondják az EP-képviselők. Emellett azt kérik a Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot arra, hogy a tengeri szektort bevonják az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe (ETS).
A Parlament azt tartja, hogy az EU-tagállamok legalább meg kell, hogy duplázzák hozzájárulásukat a nemzetközi Zöld Klímavédelmi Alaphoz. Az uniós tagállamok a legnagyobb közfinanszírozói a klímapolitikának, és az EU költségvetésének eleget kell tennie a nemzetközi kötelezettségeknek. Tehát ha Madridban több klímapolitikáról döntenek, több uniós pénznek is rendelkezésre kell állnia.
„Az Európai Parlament ambiciózus álláspontot foglalt el a közelgő COP25 madridinak előkészítése során. Tekintettel a klíma- és környezetvédelmi válságra, elengedhetetlen, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentsük a CO2-kibocsátást. Ez egyben világos és aktuális üzenet az Európai Bizottság számára is, amely néhány héten belül teszi közzé a Zöld Megállapodást” – mondta Pascal Canfin (ReNew, FR), az EP Környezetvédelmi Bizottságának elnöke.