Úgy tűnik, hogy az Európai Unió jelenlegi közös agrárpolitikáját (KAP) nem egy, hanem két évvel hosszabbítják meg. Az Európai Parlament és az EU agrárminisztereinek tárgyalói erről megállapodtak.
Az Európai Bizottság kezdetben csak egy évvel akarta meghosszabbítani a jelenlegi támogatási rendszert, várva az új 2020–2027-es uniós költségvetést, amelyhez az új agrárköltségvetés is kapcsolódik.
Az Európai Parlament frakciói és a 27 agrárminiszter rámutattak, hogy az elmúlt években jól láthatóvá vált, milyen nehezen haladnak az egyeztetések az agrárköltségvetésekről. A jelenlegi, 2021-es költségvetésről sem sikerült még megegyezniük.
Ráadásul az új Zöld Megállapodás következtében számos „zöld” politikai területet összevonnak, beleértve a hozzájuk tartozó költségvetéseket is. Erről szintén még nem született végleges döntés.
Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói most részleges megállapodásra jutottak. Ez mindenekelőtt biztosítja a mezőgazdasági termelőknek és vidékfejlesztési támogatásban részesülőknek a kifizetések folytatását, így a következő két évben kiszámíthatóságot és stabilitást nyújt a szektor számára. Nem valószínű, hogy az Európai Bizottság megtagadná a KAP-megállapodás végrehajtását.
Az EP intézkedéseket is elfogadott, melyek nagyobb mozgásteret adnak az uniós országoknak a termelők támogatásában, különösen a COVID-19 válság idején. Ezek például az állami támogatási szabályok lazítását jelentik, hogy a kormányok adófizetési halasztást kínálhassanak, anélkül, hogy azt az EU állami támogatásnak tekintené.
Emellett kibővül a kompenzációs lehetőség súlyos jövedelemcsökkenés és kedvezőtlen időjárási körülmények, állat- vagy növénybetegségek kitörése miatti veszteségek esetén. A kompenzációs küszöb tehát 30%-ról 20%-ra csökkenthető.
Az európai parlamenti képviselők javaslatára a miniszterek most azt is elfogadták, hogy az új, biogazdálkodással, állatjóléttel és környezet-klímavédelmi intézkedésekkel kapcsolatos vidékfejlesztési projektek időtartamát öt évre hosszabbítsák meg. Az Európai Bizottság eredetileg legfeljebb három évet javasolt, és csak a biogazdálkodási, valamint klíma- és környezetvédelmi projektekre vonatkozott az időkorlát.