Az Európai Parlament és az EU-tagországok tárgyalói megállapodtak egy új európai minimumbér-iránymutatásról. Ez az iránymutatás nem ír elő pénzügyi kötelezettségeket a vállalatok számára. Ugyanakkor szigorúbb eljárások lépnek életbe az EU-országok számára, hogy a minimálbért összekapcsolják az átlagokkal és a teljes bérösszeggel.
Az európai tagállamoknak ellenőrizniük kell, hogy a minimálbérek megfelelőek-e, például az nemzetközi normákhoz képest, amelyek legalább 50%-ot követelnek az átlagos bruttóbérből, illetve 60%-ot az úgynevezett medián bruttóbérből. Több mint húsz európai ország, köztük Hollandia nem felel meg ennek a normának. „Jól látható európai jelzés, hogy Hollandiának a minimálórabéreket 14 euróra kell emelnie” – hangsúlyozta a holland főtárgyaló, Agnes Jongerius.
Svédország és Dánia nyomására az utolsó pillanatban kompromisszumos szöveg került be, amely kimondja, hogy ezek minimális megállapodások, amelyeket az országok felülbírálhatnak. Mindkét ország nem akarta kockáztatni, hogy a kollektív szociális standardjaikat csökkenteni kelljen.
Ezenkívül szakszervezeti jogokat is megerősítettek: az EU-országoknak lépniük kell – akár megelőző jelleggel is – ha munkavállalókat és szakszervezeti vezetőket nyomás alá helyeznek vagy fenyegetnek a munkáltatók. Agnes Jongerius: „Együtt erősebbek vagyunk. Egy kollektív szerződés jó munkafeltételekkel a legjobb módja a munkavállalói szegénység elleni fellépésnek. Ez valóban egy fordulat az 2008-as bankválság utáni Európához képest, mostantól növeljük a béreket!”
Az EU szociális ügyekért felelős biztosa, Nicolas Schmidt elégedett volt az időközben elért előzetes politikai megállapodással a szociális miniszterek és az EP tárgyalói között. Az új iránymutatás nem ír elő kötelezettségeket, de keretet ad a nemzeti tárgyalásokhoz és eljárásokhoz, amelyek európai minimumértékeket tartalmaznak. Júliusban az Európai Parlament szavaz az egyezményről, és az EU-tagországoknak is június 16-án véglegesen jóvá kell hagyniuk azt.
Az új iránymutatás szerint legalább a munkavállalók 80%-ának kollektív (Kollektív Munkaügyi Megállapodás, KMM) bértárgyalás hatálya alá kell tartoznia egy EU-országban. Ha ez nem teljesül, az adott országnak jelentést kell benyújtania Brüsszelnek. Ennek eredményeképpen várhatóan országos kollektív bérmegállapodások születnek majd csomagkézbesítők, spárgaszedők, hagymahéjazók és mezőgazdasági idénymunkások számára is.
Az új szabályozás várhatóan mintegy 25 millió munkavállaló bérét emeli majd. A minimálbér nem lesz mindenhol ugyanolyan, azonban az országoknak kötelező lesz a kollektív tárgyalások ösztönzése. Ehhez javasolt, hogy az országok egy alapvető áruk és szolgáltatások csomagját vegyék alapul.
A holland Zöld Baloldali (GroenLinks) európai parlamenti képviselő, Kim van Sparrentak szintén elégedett ezzel a fontos lépéssel: „Túl sokáig hagyta az Európai Unió figyelmen kívül a legalacsonyabb béreket kereső munkavállalókat. Ez a jogszabály megmutatja, hogy egy szociálisabb Európa lehetséges, ha van politikai akarat. Most, amikor sokan nehezen jönnek ki a pénzükkel, az a feladat, hogy ezt a megállapodást minél gyorsabban átültessük magasabb bérekbe.”
A megállapodásban szerepel Van Sparrentak javaslata is, miszerint a minimálbér megállapításakor vegyék figyelembe a férfiak és nők közötti bérszakadék csökkentését: „Legtöbbször nők dolgoznak alacsonyan fizetett állásokban. Ha erre fókuszálunk, még gyorsabban kezelhetjük ezt a jövedelemkülönbséget.”