Az irányelv jobb védelmet kíván nyújtani a platformmunkásoknak, akik gyakran kiszolgáltatottak a kizsákmányolással és tisztességtelen munkafeltételekkel szemben. Az Európai Parlament olyan platformokat, mint az Uber taxiszolgáltatás, szabályok alá akar vonni, mert szerintük ezek a cégek nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat munkavállalóik után, mivel – állításuk szerint – nem alkalmazottak. A platformok önálló vállalkozóként (szellemi szabadúszóként – szja) veszik fel dolgozóikat, így azok nem jogosultak társadalmi juttatásokra, például nyugdíjépítésre vagy szabadságra.
Az EU-tagországok és az Európai Parlament tárgyalói nemrégiben – hosszú évek tárgyalásai után – megegyeztek világosabb szabályokról. Ám a végső szavazásnál kiderült, hogy a 27 EU-tagország között nincs meg a szükséges minősített többség. Görögország, Észtország és Németország bejelentette, hogy március 11-én tartózkodni fognak a szavazástól, míg Franciaország nemmel szavaz.
A német tartózkodás az SPD, a Zöldek és az FDP koalíciójában meglévő „munkaegyezmény” következménye, amely szerint, ha véleménykülönbség van, tartózkodnak a szavazáson az uniós szinten. Ebben az esetben a német liberálisok nem akarják új szabályokhoz kötni a szabad piacot, és nem szeretnék fékezni az új típusú, internetalapú szolgáltató cégeket.
Hasonló a francia liberális elnök, Emmanuel Macron álláspontja is, aki az alkalmazotti státuszt régimódinak tartja, és üdvözli a több szabadúszó, több egyéni vállalkozó és több részmunkaidős állás megjelenését, mint az új gazdasági jövőt.
Az Európai Bizottság adatai szerint az egész EU-ban mintegy 500 digitális munkaplatform működik, amelyek összesen 20 milliárd euró árbevételt generálnak, és több mint 28 millió embernek adnak munkát. Ezek több mint fele kevesebbet keres, mint a törvényileg előírt minimálbér óránként.
Az Európai Parlament szerint a liberális vezetők Franciaországban, Észtországban és Németországban, valamint a konzervatív görög miniszterelnök blokkolnak egy történelmi lehetőséget arra, hogy minden munkavállalót és az európai gazdaságot megvédjék a digitális korszakban.
A holland európai parlamenti képviselő, Agnes Jongerius (S&D/PvdA) sürgető felhívást intézett a négy ország felé, hogy ne akadályozzák meg az ügyet, mint ahogy az történt a láncolati felelősség és elővigyázatossági kötelezettség (due diligence) új európai irányelvével is. Jongerius elmondta, hogy erről már tárgyalt Németország szövetségi kancellárjával, Olaf Scholzzal és az FDP vezetésével is.
„A jelenlegi patthelyzet nagy fenyegetést jelent az európai szociális modellre. Egyes liberális és konzervatív erők veszélyeztetik a szociális Európánkat, és elszalasztanak egy lehetőséget arra, hogy Európa világelsővé váljon a globális munkajog területén” – mondta Jongerius.