Az új jobboldali erőegyüttes, amelyet a magyar Fidesz, Orbán Viktor miniszterelnök pártja vezet, most már a harmadik legnagyobb frakcióvá vált (84 mandátummal). A „Hazafiak Európáért” gyakorlatilag felölelik a korábbi ID-csoport szélsőjobboldali szervezeteit, kivéve a német AfD-t és néhány vitatott nacionalista csoportot.
Eközben az Európai Konzervatívok És Reformerek Szövetsége (ECR) a negyedik legnagyobb párttá vált Strasbourgban, de a spanyol és olasz radikálisok közötti viszályok miatt – akárcsak az elmúlt évtizedekben – továbbra sem jön létre jobboldali erőegyüttes az Európai Parlamentben.
Ennek következtében, a július 16–19. közötti új parlament első ülésére való felkészülés során már világos, hogyan osztják majd szét a legtöbb politikai tisztséget a következő években. Ez azt mutatja, hogy a rendkívül vágyott és befolyásos bizottsági elnökségek ismét a kereszténydemokratákhoz, szociáldemokratákhoz, liberálisokhoz, valamint néhány Zöld és ECR-konzervatív politikushoz kerülnek majd.
A szélsőjobboldali Hazafiak Európáért egy informális karantén révén ki vannak zárva a befolyásos pozíciókból. Méretük nagyobb ugyan a korábbi szélsőjobboldali szövetségnél, az ID-csoportnál, de valószínűleg nehézségekbe ütköznek majd, hogy befolyásos pozíciókat szerezzenek a parlamentben.
A hagyományos centrumjobb és centrumbal pártok, amelyek egykor többséget alkottak, most csupán a mandátumok 45%-ával rendelkeznek, az EPP 188, a szocialisták 136 helyet birtokolnak. A csoportösszetétel még változhat az új Európai Parlament első ülését megelőzően. Ekkor szavaznak majd Ursula von der Leyen esetleges második ciklusáról is az Európai Bizottság elnökeként.