A vizsgálat azokra az európai támogatásokra fókuszál, amelyek parlamenti tevékenységekhez készülnek, például frakcióülésekhez, személyzet költségeihez és kommunikációhoz az állampolgárokkal. Ezzel szemben több esetben a pénz egy részét közvetlen vagy közvetett módon belföldi politikai szövetségesek és ideológiai testvérszervezetek támogatására fordították. Ez többek között egyesületeken és alapítványokon keresztül létrejött álcakonstrukciókkal történt.
Franciaországban a támogatás egy része olyan pártokhoz és politikusokhoz került, akik ideológiailag közel állnak a Rassemblement Nationalhoz. Ezek a kifizetések olyan szervezeteken keresztül zajlottak, amelyek látszólag függetlenek voltak a párttól, de a valóságban szoros kapcsolatban álltak vele. A francia igazságszolgáltatás már vizsgálja ezeket az eseteket, de az új kutatás szerint más országokban is hasonló visszaélés történt.
Németországban az EU-támogatások egy része, amely hivatalosan az AfD ifjúsági szervezetének szólt, politikai szövetségesek parlamenten kívüli akcióinak finanszírozására használták fel. Ausztriában egy az FPÖ-höz kötődő alapítványt „civil projektekre” támogatott az állam, amelyek valójában az azonos nézetű mozgalmak kampányainak segítését szolgálták. Ezek a pénzáramlások akkor kerültek nyilvánosságra, amikor nemzeti szervezetek adminisztrációi és uniós támogatási anyagok összehasonlítására került sor.
A használt konstrukciók több esetben jogilag megkérdőjelezhetők voltak, ám az Európai Parlament adminisztrációja gyakran nem észlelte ezeket. Az ellenőrzés elégtelennek bizonyult, részben azért, mert a frakciók maguk számolnak el kiadásaikról. Ennek következtében éveken át folyhatott át pénz anélkül, hogy az eredeti felhasználás tartalma érdemben vizsgálatra került volna.
Az új európai médianyomozás kérdéseket vet fel az Európai Parlament támogatáskezelésének integritásával kapcsolatban. Az idei év második felében újra meg kell állapítani a parlamenti frakciók éves elszámolásait. A mostani leleplezések várhatóan további nyomást gyakorolnak majd az elszámolási folyamatokra, és esetleg szigorúbb követelményeket hoznak a kiadások ellenőrzésében.
Jelenleg nem világos, hogy az Európai Parlament jogi lépéseket tesz-e az érintett pártokkal vagy frakciókkal szemben. Egyelőre nem szabtak ki szankciókat sem. Ugyanakkor nő a politikai nyomás, hogy az uniós forrásokkal való visszaéléseket keményebben kezeljék. További leleplezések sem kizártak, mivel a kutatók azt jelezték, hogy további kiegészítő anyagokat fognak bemutatni.