Most, hogy a Parlament a jövő héten szavaz álláspontjáról, az idő szorítása miatt az EU-választások közeledtével a háttérben feszültségek nagyok. Valójában ebben a javaslatban is fennáll a hagyományos ellentét a környezetvédelmi bizottság és az agrárbizottság között.
Az Európai Bizottság tavaly több EU-tagállam nyomására már enyhítéseket vezetett be a javaslatba, azonban még mindig legalább tíz ország van, amely semmiképpen sem akar vegyszertilalmat. Hollandia és néhány más nagy mezőgazdasági ország azonban úgy véli, hogy a használatot jelentősen csökkenteni kell, amit hétfőn brüsszeli havi ülésükön ismét ki fognak emelni.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén is fennáll a veszélye, hogy a múltkori természethelyreállítási törvényhez hasonlóan ismét szavazási huzavona alakul ki, ahol a frakciók szinte minden kompromisszumot elutasítanak és saját álláspontjaikat módosításokkal akarják beépíteni az új törvénybe.
Bár az Agrárbizottság nem a fő illetékes az új növényvédőszer-szabályokra, bizonyos részek tekintetében megosztja a hatáskört a Környezetvédelmi bizottsággal.
A legfontosabb vita tárgyak többek között a hatályba lépés időpontja: az Európai Bizottság és a környezetvédők 2030-at javasolnak, de sok EU-tagállam és agrárcsoport inkább öt évvel későbbre tolna. Ezen felül vitatott, hogy minden országnak saját, kötelező csökkentési feladata legyen, vagy pedig csak uniós szintű kötelezettség, amelyhez az országok ún. erőfeszítési kötelezettséggel járulnak hozzá. Kritikusok szerint ezzel előre halva hatástalanná válna az új törvény célkitűzése.
A hírek szerint az aktuális EU-elnökséget betöltő Spanyolország hétfőn újabb enyhítést terjeszt a mezőgazdasági miniszterek elé, amelynek értelmében elhagynák az országokra vonatkozó konkrét csökkentési kötelezettségeket. Ez tovább nehezíti a törvényhozási folyamatot, mert a Környezetvédelmi miniszterek ezt (még?) nem fogadják el. A Környezetvédelmi miniszterek december közepén véglegesítik az EU-tagállamok álláspontját.
És ha az EU-tagállamok egyáltalán meg tudnak egyezni egymás között, és ha az Európai Parlament álláspontot tud kialakítani, akkor is kérdéses, hogy a két törvényhozó szerv együtt tud-e megállapodni az Európai Bizottsággal a végső kompromisszumról. Ha ez a következő hónapokban nem sikerül, a SUR-növényvédőszer-javaslatot a következő Európai Bizottságra halasztják, valamikor 2025-ben….