„Nagyon nehéz” lesz legkésőbb júliusig megállapodásra jutni az EU többéves költségvetéséről és a koronavírus-helyreállítási alapról, tekintettel a források nagysága és elosztása körüli nézeteltérésekre – ismerik el uniós tisztviselők és diplomaták Brüsszelben.
„Nagyon jó lenne, ha júliusra lenne politikai megállapodás” – ismerte el a Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis a múlt keddi pénzügyi-gazdasági miniszteri tanácskozás után. De a holland miniszterelnökről, Mark Rutte-ról, aki az EU-költségvetési nemzeti hozzájárulások emelését ellenző négy ellenző egyike, már ismert, hogy „nincs sietsége”.
Az uniós elnök, Charles Michel már felvette a kapcsolatot az uniós vezetőkkel, hogy megkérdezze véleményüket az Európai Bizottság kompromisszumjavaslatáról. Az első forduló után egy uniós tisztviselő az EURACTIVnak azt mondta, hogy „nagyon nehéz” lesz a szükséges egyetértést elérni a 27 vezető között a nyári szünet előtt.
Szinte mindenki egyetért abban, hogy sürgős az ügy, mivel az EU történetének legmélyebb recessziója fenyeget. A pandémia gazdasági következményeinek enyhítésére az Európai Bizottság példa nélküli, 750 milliárd eurós helyreállítási alapot javasolt.
Az uniós vezetők februárban sem tudtak megállapodni a költségvetésről, mert a északi, déli és keleti tagállamok közötti különbségek nem szűntek meg. A frissített MFK-t és a helyreállítási alapot elsősorban Hollandia és Ausztria, valamint kelet-európai országok, például Magyarország is megkérdőjelezik.
Németország azt szeretné, hogy „nagyon gyorsan” szülessen kompromisszum az uniós helyreállítási alap ügyében, hogy segítsék a koronavírus-válság által leginkább sújtott országokat. Néhány uniós ország súlyos helyzetben van, és gyors segítségre van szüksége – közölte Németország egy pénzügyminiszteri egyeztetésen az EU-val.
Hollandia Svédországgal, Dániával és Ausztriával együtt azon az állásponton volt, hogy az alap ne támogatásokból, hanem kölcsönökből álljon. Franciaország és Németország nem ért ezzel egyet. Ők 500 milliárd eurót feltételekhez kötötten adományként adnának a sújtott országoknak. Ezt követően az Európai Bizottság kompromisszumszerű javaslattal állt elő, így a pénz most részben támogatás, részben kölcsön formájában kerülne oda.
Az uniós miniszteri tanácskozáson Hollandia ezúttal az alap nagyságára és az EU többéves pénzügyi keretére fókuszál kifogásaival. Hoekstra pénzügyminiszter szerint az javaslatok „jelentősen megemelik a holland befizetést”, amely 2021-ben 1,5 milliárd euróról indul és 2027-re 2,3 milliárdra nő.
Hollandia elismeri, hogy kívánatos más országokkal együttműködni. Ha minden ország külön próbálja megoldani a válságot, akkor a COVID-19 kitörése által kiváltott „szimmetrikus sokk után aszimmetrikus helyreállás” következik. A kabinet pozitívan áll a támogatás és a reformok, a digitalizációba, kutatásba és környezetvédelembe való befektetések összekapcsolásához is. Ugyanakkor Hoekstra „komoly kételyeket” fogalmazott meg az alap finanszírozásával és nagyságával kapcsolatban.