Az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt a négy visegrádi ország kritikával illette a Finnországi rotációs EU-elnökséget az új többéves költségvetés meghatározásáról szóló javaslat miatt. Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia nemcsak az összeg nagyságával nem ért egyet, hanem elutasítják azokat a lehetséges büntetéseket is, amelyekkel az EU-s országokat sújthatják, ha nem tartják be az EU szabályait.
Az új Európai Bizottság megalakulásakor Brüsszelben rendszerint új többéves költségvetést is elfogadnak, amely nem csupán a már meglévő megállapodásokra és eljárásokra épül. Az új többéves jelentésben pénzügyi fedezetet rögzítenek az új európai biztosok kívánságlistájára is.
Az eddigi megállapodások alapján az EU a támogatások és alapok odaítélésekor ezentúl ellenőrizni kívánja, hogy az adott tagállam megfelel-e az EU szabályainak. Ebben az esetben Lengyelországban és Magyarországon kevesebb támogatásra számíthatnak, mert az igazságszolgáltatásuk átláthatósága nem megfelelő, és diszkriminálják a külföldi szervezeteket.
Az EU-elnökségét ellátó Finnország az elmúlt hónapokban konzultációkat folytatott minden uniós tagországgal, valamint a jelenlegi Európai Bizottsággal és az új bizottsági elnökkel, Ursula von der Leyen-nel. Megkérdezték a frakciók politikai vezetőit a nemrég megválasztott Európai Parlamentben is.
A konzultációk alapján az új többéves költségvetés megtartja azt a rendszert, hogy az EU-s támogatások körülbelül egyharmadát a mezőgazdaságra költik, amely ezzel továbbra is az EU legnagyobb kiadási tétele marad. Kérdéses azonban, hogy az Európai Parlament ezt elfogadja-e, mert a mezőgazdasági támogatásokat ezután fenntarthatóság és klímapolitika szempontjából is vizsgálni kell. Eddig úgy tűnt, hogy esetleges megszorítások elsősorban ebben a szektorban lesznek.
Márciusban az Európai Parlament véleményt fogalmazott meg a Bizottság 2021-2027-es költségvetési tervezetéről. Ebben az uniós bruttó hazai termék arányának 1 százalékról 1,3 százalékra emelését javasolták. Júliusban a kormányfők saját álláspontjukat ismertették, amely szerint az 1 százalékos jelenlegi maximumot kellene megtartani. Az Európai Bizottság szerint azonban legalább 1,13 százalékos növekedésre van szükség. Folyamatban vannak tárgyalások, hogy 2020 első felében mindhárom uniós testület között megállapodás szülessen.
A finn elnökség az EU-csúcsra egy dokumentumot készített a vita megkönnyítésére, amely egy kérdőívre alapul, amelyet tavaly júliusban küldtek ki a tagállamoknak. A dokumentum szerint a tagállamok eltérnek a jövőbeni MFK (pénzügyi többéves keret) teljes hozzájárulását illetően, amely 1,00%-tól az EU27 bruttó nemzeti jövedelmének arányában a Bizottság 1,11%-os javaslatáig terjed.
Ennek megfelelően a finn elnökség ragaszkodik az egyharmados megosztáshoz: egyharmad ipari alapok, egyharmad mezőgazdaság, egyharmad egyéb politikai területek. Minden más új politikai igényt a költségvetés más részein történő megszorításokkal kell fedezni.
Egy visegrádi országból származó diplomata azt mondta az újságíróknak, hogy reméli, a finn jegyzőkönyv nem lesz a vita alapja, és emlékeztetett arra, hogy legalább két visegrádi ország a büntetési ügyet 'no-go'-ként kezeli. Ugyanakkor elismerte, hogy Hollandia nem fogja támogatni az új többéves jelentést a szankciók nélkül.
A visegrádi négyek közös álláspontot képviselnek az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozási tárgyalásainak határozott támogatására. Ugyanakkor egy diplomata elismerte, hogy a francia ellenállás valószínűleg nem fog változni.