A tanácskozás során több miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság alapvető fontosságú az élelmiszerbiztonság és a vidéki fejlődés szempontjából. Véleményük szerint helytelen lenne, ha a pénzügyminiszterek vagy kormányfők döntenének a mezőgazdasági költségvetés átcsoportosításáról vagy csökkentéséről. A gyakorlat azonban az, hogy ezen elsősorban a költségvetési biztos, Piotr Serafin, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen dönt.
A mezőgazdasági biztos, Christoph Hansen a tanácskozás után nem részletezte az egyeztetések tartalmát, de felhívta a figyelmet arra, hogy az új európai mezőgazdasági politikában (2027-től) számolni kell egy esetleges új kereskedelmi megállapodással vagy Ukrajna EU-tagságával.
A vita az Európai Bizottság által július 16-án bemutatott új többéves pénzügyi keretre készülő javaslat kapcsán zajlik. Egyre nagyobb az aggodalom, mert pletykák keringenek arról, hogy a mezőgazdasági alapból pénzeket csoportosítanának át más prioritásokra, például a védelemre vagy digitalizációra. Ehhez számos jelenlegi alapot és költségvetést összevonhatnak, és minden ország egyetlen pénzáramlást kapna, amely fölött önállóan dönthetne.
Ebben az esetben az európai közös agrárpolitika második pillére (a vidéki fejlesztés) veszélybe kerülhet, amely a mezőgazdasági költségvetés jelenlegi forrásainak körülbelül negyedét teszi ki.
Nemrégiben Draghi volt biztos egy jelentésében a európai gazdaságról a vállalkozói támogatások növelését szorgalmazta, Ursula von der Leyen pedig sokkal intenzívebb európai védelmi együttműködést sürgetett.
Ezzel összefüggésben a gazdálkodók érdekképviselete, a Copa-Cogeca nagy volumenű petíciót indított. A szervezet figyelmeztet a Bizottság „veszélyes” javaslataira, amelyek károsíthatják az agrár támogatások szerkezetét és nagyságát.
Luxemburgban a miniszterek emellett megállapodtak az erdőgazdálkodási új szabályokról. Az eredetileg a fenntartható erdőhasználat és természetvédelem erősítésére irányuló javaslatot több ország kérésére jelentősen gyengítették.
Az Európai Bizottság szerint a végső eredmény annyira gyengült, hogy fontolóra veszik az egész rendelet törlését. Az eredeti környezetvédelmi célokat és ellenőrzési mechanizmusokat nagy részben elhagyták, ami súlyos ökológiai károkat okozhat.
A mezőgazdasági miniszterek védelmezték a módosításokat, mint „szükséges egyszerűsítést”. Úgy vélik, hogy az erdőgazdálkodási gyakorlatoknak kezelhetőnek és megfizethetőnek kell maradniuk a földtulajdonosok számára. Különösen az adminisztratív terheket tartották zavarónak.

