A fehérjeátmenet felgyorsításával Európa élelmezésbiztonsága erősödhetne anélkül, hogy fehérjében gazdag élelmiszertermékek importjától függne.
A német-dán kezdeményezés egyik fontos pillére a növényi fehérjék termesztésének növelése, ideértve a szójababot, a borsót és a lencsét, amelyek termőterületének Németország várakozásai szerint 2030-ra jelentősen nőni fog. Különösen az alternatív és fenntartható élelmiszerpiacon tapasztalható az utóbbi években a növényi eredetű élelmiszer- és táplálékkészítmények iránti kereslet növekedése.
A kezdeményezést a brüsszeli havonta tartott EU-Mezőgazdasági Tanácson számos uniós ország, köztük Hollandia is széles körben támogatta, ahol Femke Wiersma (BBB) miniszter aktívan kiállt a hal beemelése mellett fehérjeforrásként. Írország és Luxemburg viszont pénzügyi támogatást sürgetett, hogy rentábilissá tegyék a fehérjében gazdag növények termesztését. Lengyelország a szójatermesztés bővítését szorgalmazta értékes fehérjeforrásként.
Bár a javaslatot elsősorban pozitívan fogadták, vitákat váltott ki különösen a laboratóriumi hús és más innovatív fehérjeforrások szerepéről. Magyarország és Olaszország több más országgal, köztük Franciaországgal és Spanyolországgal együtt aggodalmát fejezte ki a tenyésztett hús hagyományos mezőgazdaságra és élelmiszerkultúrára gyakorolt hatásával kapcsolatban. Követelték, hogy a tenyésztett húsra ugyanazok a szigorú uniós szabályok vonatkozzanak, mint az orvosi készítményekre.
Németország és Dánia javaslata hangsúlyozza a magas minőségű, klímabarát fehérjék hazai termelésének növelésének szükségességét, mind élelmiszer-, mind állateledel céljára. "Az a kihívásunk, hogy csökkentsük élelmiszertermelésünk klímaváltozásra gyakorolt hatását" – mondta Özdemir. A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a kutatás és innováció fokozása, a fehérjeforrások diverzifikálása és a jobb együttműködés az ellátási láncokban.