Az európai kormányfők pénzügyi csúcstalálkozója a többéves költségvetésről - eredmény nélkül - idő előtt véget ért. Charles Michel, az EU elnöke szerint nem volt lehetséges egyezségre jutni. A britek EU-ból való kilépése miatt az EU-költségvetés bevételi oldalán 60-75 milliárd eurós hiány keletkezett.
Michel próbálkozásai, hogy áthidalja a 27 tagállam eltérő álláspontját, nem jártak sikerrel. Az akadályt az jelentette, hogy Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria nem akarja megemelni az éves befizetését. Sok más EU-tagország viszont magasabb költségvetést szeretne. Emellett jelentős ellenállás mutatkozik az esetleges mezőgazdasági támogatások és a regionális fejlesztési alapok megszorítása ellen.
Az EU-kormányok közötti nézeteltérések nemcsak abban állnak, hogyan kompenzálják a brit hozzájárulás kiesését, hanem a meglévő új Európai Bizottság jövőképével is összefüggenek, amely a klímapolitika, a Zöld Megállapodás, az új technológiák, a határőrizet erősítése és más új politikák témáit érinti. Ezekhez új bevételeket kellene szerezni, vagy jelentős kiadáscsökkentéseket kellene végrehajtani a jelenlegi kiadásokon.
Ezenkívül az Európai Bizottság és az Európai Parlament úgy véli, hogy "más bevételeket" kellene megcélozni. Ezzel a burkolt kifejezéssel sokan azt értik, hogy az Európai Uniónak saját "adókat" kellene kivetnie, ami ellen a legtöbb EU-tagország eddig alapvetően ellenezte. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az EU közvetlenül szedhetne adót az EU-országok lakosaitól. Jelenleg az összes EU-bevétel az egyes tagállamok költségvetésén keresztül folyik be.
Az EU-n belül már szó van egyfajta internetes adó bevezetéséről, amely során a világméretű technológiai cégeknek azon országokban keletkezett nyereségük után kellene adózniuk. Ugyancsak fontolóra vették egyfajta "fenntarthatósági adó" bevezetését a környezetbarát termékekkel nem rendelkező importárukra, valamint az eldobható műanyag palackokra.
A holland kormány nem akarja, hogy Hollandia többet fizessen, mint eddig. Hollandia már jelenleg is többet fizet be, mint amennyit visszakap, és e tekintetben az ötödik helyen áll úgynevezett nettó befizetőként. 2018-ban Hollandia 2,5 milliárd euróval járult hozzá többel az EU-költségvetéshez, mint amennyit közvetlenül visszakapott. "A hollandiai belső piac előnyét ez nem számolta bele" – pontosított egy szóvivő az Európai Bizottságtól.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte a tárgyalások zátonyra futását "nem katasztrófának" nevezte. "Legutóbb sem jutottunk dűlőre néhány hónapon belül" – mondta Rutte. Egy kompromisszumos dokumentum egyes pontjai, amelyet végül péntek este terítettek a tárgyalóasztalra, kellemesen meglepték. Ebben több érdekes pont szerepelt Hollandiának, köztük a kedvezményekről is, ám ezt a dokumentumot 17 tagállam elutasította. A dokumentumban az is felvetődött, hogy Hollandiának néhány évig további vámbevételek jussanak.
Michel szerint a találkozó a kormányfőkkel hasznos és szükséges volt. A közeljövőben sok informális egyeztetés várható. Az, hogy mikor találkoznak újra a kormányfők, még nem ismert. Michel úgy ítélte meg, hogy még nem jött el az ideje egy új csúcstalálkozó időpontjának meghatározására.

