Az Európai Unión belül folytatni kell a többéves költségvetésről szóló egyeztetéseket, mivel továbbra is nagy a megosztottság a kiadások mértékével kapcsolatban. Nemcsak a kormányfők között vannak eltérések, hanem az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is eltérő elképzelései és feltételei vannak.
A múlt heti brüsszeli EU-csúcson kiderült, hogy további három ország is ellenzi a jelenlegi tervet a nagyobb brüsszeli költségvetésről. Svédország, Ausztria és Dánia csatlakozott a korábbi holland és német kifogásokhoz.
Az Európai Bizottság szerint a következő többéves költségvetés a britek távozása ellenére is 1300 milliárd euróra növekedne – ez körülbelül 300 milliárd növekedést jelent. Ez a közös európai jövedelem 1,11 százalékának felel meg. Az Európai Parlament még 1,3 százalékot is fontolgat.
Az öt ország azonban azt szeretné, hogy az uniós költségvetés kiadása ne haladja meg az 1 százalékot. Az EU nem kerülheti meg ezt az „öt nettó befizető koalícióját”, mondta az osztrák miniszter, Eduard Müller. „Amíg a britek elhagyják az Uniót, mi finanszírozzuk az európai háztartás 40 százalékát. Ezzel a helyzettel számolni kell” – tette hozzá Müller.
Az EU vezetői megbízták a finn elnökséget, hogy találjon új kompromisszumot a decemberi következő EU-csúcsra, jelentette ki a holland miniszterelnök, Mark Rutte. Hollandiá továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kiadások ne haladják meg az EU gazdaságainak 1 százalékát. Ez nagyjából megegyezik a jelenlegi, hét évre szóló, mintegy 1000 milliárd eurós költségvetéssel.

