A tanácskozás egyben az utolsó mezőgazdasági miniszteri tanácsülés is a belga EU-elnökség vezetése alatt; július 1-jétől a nem annyira unióbarát Magyarország lesz fél éven át az EU soros elnöke. Ezen felül a következő fél évben sok uniós döntéshozatal szünetelni fog, amíg az új Európai Bizottság kinevezésre kerül. A kormányfők már a háttérben tárgyalják, mely biztosi posztokra esélyes az újraválasztás, és kik nem kapnak új megbízást.
A leköszönő jelenlegi Bizottság a múlt héten (teljesen tervszerűen) bemutatta a 2025-ös év tervezet költségvetését. Ez egy gyakorlatilag költségsemleges költségvetést tartalmaz, csupán néhány korábban már elfogadott módosítással.
A Közös Agrárpolitikára semmilyen emelést nem terveznek, annak ellenére, hogy Wojciechowski biztos korábban erre többször is sürgetést adott. Úgy véli, legalább a „katasztrófaalapot” növelni kell, és valamennyi tételt az inflációhoz igazítani. A Bizottság jövőre 53,8 milliárd eurót kíván fenntartani a KAP-ra, ami megegyezik a 2024-es költségvetéssel. Wojciechowski, aki az elmúlt öt évben felelt a mezőgazdasági területért, arra szólította fel az európai vezetőket, hogy ismerjék el a KAP fontosságát.
A belga elnökség Luxemburgban összehívja a mezőgazdasági minisztertanácsot, hogy megfogalmazzanak egy sor következtetést a kívánt mezőgazdasági jövőről. Ezek a következtetések a közelmúltbeli gazdatüntetésekre adandó válasznak, illetve a következő évek kihívásainak kell lenniük.
Ezen felül az új mezőgazdasági politikának figyelembe kell vennie az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mezőgazdasági párbeszédének eredményét (?), aki idén év elején, a gazdatüntetések nyomására, háttérbe szorította a Zöld Megállapodás mezőgazdasági intézkedéseit, és ígéretet tett arra, hogy „párbeszédet folytat a gazdákkal”. E párbeszédről azonban azóta alig lehetett hallani.
Az egyetlen konkrét döntés, amelyet azóta az Európai Parlament és az uniós országok hoztak, hogy a 2021-ben elfogadott négy klímarendeletet nem kötelező jelleggel vezetnek be, hanem önkéntesen. Ráadásul ezek a négy intézkedés a Ukrajna elleni orosz háború kitörése miatt már azonnal felfüggesztésre kerültek. A sokat emlegetett „tehercsökkentés” pedig az uniós országokra van bízva, és főként az adminisztratív kötelezettségek eltörlésére vonatkozik, nem pedig a támogatások vagy adók megszüntetésére.
Emellett a múlt héten hivatalosan megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával az uniós csatlakozásról. Az Oroszország által ostromlott ország geopolitikai irányvonalát az EU felé kívánja eltolni, és európai csatlakozást keres. Ezek a folyamatok évekig is eltarthatnak, de gyorsan irányadóvá válhatnak.
Ha ez a „mezőgazdasági óriás” csatlakozik az uniós közös piachoz, az gyakorlatilag teljesen felforgatja a jelenlegi mezőgazdasági politikát és élelmiszertermelést. Éppen ezért már most világos, hogy az EU mezőgazdasági területén egyelőre semmi sem változik, amíg ki nem alakul egy új (kiszámíthatóan inkább jobboldali) Európai Parlament, egy új Bizottság (esetleg ismét Von der Leyennel), egy új (esetleg magasabb) KAP-költségvetés és annak a gyors vagy lassú jóváhagyása, hogy Ukrajna csatlakozhat-e.