Ausztria most nyilvánosan is kiállt a glifozát peszticidekben történő meghosszabbított engedélyének elleni vélemény mellett az európai mezőgazdaságban. Ez a bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy Németország a héten korábban közölte, hogy ellenez egy ilyen döntést, noha a német koalíciós kormányon belül megosztottság tapasztalható e kérdésben.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik több EU-tagállam kormányaira, hogy állást foglaljanak ebben az ügyben. Ez spekulációkat szült arról, hogy az EU tagállamainak mezőgazdasági miniszterei október 12-én esetleg tartózkodni fognak a szavazástól, ami elhalasztaná a végleges döntést.
Ausztria bejelentette, hogy az ellen fog szavazni a meghosszabbítással kapcsolatban, tekintettel biogazdálkodására. A német álláspont azonban még nem egységes. Míg a kormány hivatalosan bejelentette a glifozát elleni szavazatát, a koalíciós kormányon belül továbbra is megosztottság mutatkozik. A Zöldek mindig is kiálltak a glifozát használatának ellen, míg a CDU kereszténydemokraták és az FDP liberálisok inkább óvatosabbak.
Más EU-tagállamok kormányaira is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy állásfoglalást tegyenek. Tudható, hogy Franciaország eredetileg teljes tilalom mellett állt ki, de Macron elnök visszakozott. A múlt héten az Elysée-palotából olyan jelek érkeztek, hogy Franciaország nem fog a glifozát teljes használata ellen szavazni, hanem a „glifozáthasználat több mint felére csökkentésére” törekszik.
Hollandia és Belgium esetében az egyéni felhasználók számára tiltott a glifozát használata, de a mező- és kertgazdaságban nem. Portugáliában az önkormányzati területeken tilos a használata. Csehországban 2019 óta korlátozva van, de nem tiltott. Németország tervezi, hogy 2023 végén betiltja a glifozátot.
Hollandiából ismert, hogy a képviselőház többsége ellene van, de a lemondott mezőgazdasági miniszter, Piet Adema még nem alakított ki álláspontot: egy szakértői műszaki véleményre vár.
Az EU-n belüli helyzetet tovább bonyolítja, hogy a glifozát elfogadásához vagy elutasításához úgynevezett „minősített többség” szükséges. Ez azt jelenti, hogy legalább az EU-tagországok 55%-ának, amelyek az EU népességének több mint 65%-át képviselik, egyet kell érteniük a döntéssel.
Az EU tagállamainak mezőgazdasági miniszterei október 12-én tárgyalnak erről az ügyről. Még nyitott kérdés, hogy konszenzusra jutnak-e, vagy tartózkodva elhalasztják a döntést.