Ahhoz, hogy 25 év múlva nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást érjenek el, az EU azt szeretné, ha 2030-ra 55 százalékkal csökkenne a CO2-kibocsátás 1990-hez képest. A mezőgazdasági és a szállítási ágazat azonban új európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint több mint hat százalékkal elmarad a kitűzött céloktól.
A hétfőn közzétett országjelentés szerint szinte az összes uniós tagállam nem fogja elérni nemzeti céljait, s az EU 2030-ra legfeljebb 51 százalékos csökkentést tud majd elérni.
Ezek az energia- és éghajlatjelentések hasonló szerepet töltenek be, mint a közös mezőgazdasági politika nemzeti stratégiai tervei (nsp-k), amelyek révén Brüsszel elemezni tudja, hogy az EU jó úton halad-e az éghajlatvédelmi célok elérése felé.
Az Európai Bizottság különösen aggodalmát fejezi ki a Hollandia által kibocsátott metán és egyéb üvegházhatású gázok miatt, melyek állati trágyából és műtrágyából származnak. Hollandiának pontosabban kell megjelölnie, mit tesz a nitrogénkibocsátás ellen. Brüsszel minden tagállam esetében hasonló ajánlásokat fogalmazott meg.
Azért, hogy az EU nem éri el saját éghajlatvédelmi céljait, nemcsak a kibocsátások elégtelen csökkentése okolható, hanem a megújuló energia mihamarabbi bevezetésének elmaradása is. Szerepet játszik az is, hogy lassabban hagyják el a környezetet szennyező fosszilis energiahordozókat (különösen a szenet és az olajat).
A Bizottság megállapította, hogy az olyan karbonmegkötési célok, mint az erdőkben és tőzegterületeken megkötött 310 millió tonna CO2-egyenérték, várhatóan 40-50 millió tonnával elmaradnak. „Nyilvánvaló, hogy az EU-tagállamoktól erősebb elkötelezettségekre van szükségünk” – mondta Wopke Hoekstra klímaügyi biztos.