Az EU-elnök Charles Michel pénteken egy videókonferencián nehéz tárgyalásokra számít a koronavírus utáni helyreállítási tervről és a 2021-2027 közötti európai hétéves költségvetésről (MFK). Michel még nem vár áttörést, júliusban újabb uniós csúcstalálkozót jelez előre, és azt mondja, hogy a kormányfőknek még sok munkát kell elvégezniük.
Az asztalon az Európai Bizottság javaslata áll, amely 1100 milliárd eurós hétéves költségvetést (MFK) és egy 750 milliárd eurós koronavírus-helyreállítási alapot tartalmaz, ebből 500 milliárd támogatás formájában. A nettó befizetők, Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria ismételten közölték, hogy nem kívánnak többet költeni.
E négy ország először azt szeretné, hogy a járvány által leginkább sújtott dél-európai országok olcsó hitelekkel indítsák újra gazdaságukat, ne pedig európai ajándékokkal vagy támogatásokkal. Ebben felmerül a kérdés, hogy minden kérelemnek át kell-e haladnia az összes uniós pénzügyi eljáráson, és hogy így az uniós hivatalnokok és politikusok mégis kötelesek-e különféle feltételeket támasztani.
Az EU-elnök Michel korábban megállapította, hogy a kormányfők több ponton is egy irányba állnak. Ám a hétéves költségvetés nagyságáról és tartalmáról, új európai adók bevezetéséről, valamint az olyan országok, mint Hollandia, jelenlegi jóváírásairól is még kemény viták várhatók, véli ő.
Idén korábban Angela Merkel német kancellár arra a következtetésre jutott, hogy Németország többet kell, hogy hozzájáruljon az EU-hoz, nemcsak a gazdasági koronavírus-károk helyreállítására, hanem az európai gazdasági infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére is. Ezt követően főként Ausztria és Hollandia maradtak erős ellenzői az ellenőrizetlen pénzügyi támogatásnak a dél-európai országoknak és az európai közös adósságvállalásnak.
A holland koalíciós kormány most azt állítja, hogy kompromisszumot keres az uniós helyreállítási alapról. Rutte miniszterelnök szerint ez sokkal több, mint pusztán az, hogy az alap hitelt vagy támogatást nyújtson. A négy tiltakozó uniós ország úgy véli, hogy a dél-európai államoknak a támogatásért cserébe elsősorban a munkaerőpiacot és a nyugdíjrendszereket kellene átalakítaniuk.
Ha az uniós csúcson nem születik megoldás, az Európai Unió gyengébben kerül ki a válságból, figyelmeztetett a liberális miniszterelnök Mark Rutte. Szerinte ennél több dolog is játszik. Ha az európai gazdasági különbségek nőnek, mert az északi országok gyorsabban talpra állnak a válságból, mint a déli országok, az veszélyezteti az unió stabilitását, mondta Rutte. Ezért szükséges, hogy pénz jusson a sújtott országokhoz, támogatva korábbi felhívásokat ezen államok megsegítésére.
Rutte most egyetért más uniós vezetőkkel is, akik szerint az EU-t megerősíteni kell, nem pedig gyengíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a nemzetközi politika egyre instabilabbá válik. Rutte rámutat az USA és Kína egyre bonyolultabb kapcsolatára és Oroszország szerepére. Ebben az összetett játszmában Európa könnyen egy báb lehet.
E problémák kezeléséhez Rutte szerint egy középutat kell találni. Bár elsőre úgy tűnik, hogy csupán az a kérdés, hogy hitelt vagy támogatást nyújtsanak-e, Rutte szerint nem erről van szó. „A lényeg az, hogy a tagállamok hajlandóak-e reformokat végrehajtani. Ez a döntő pont.” Így a jövőben jobban felkészülhetnek az újabb válságokra.