Mivel az élelmiszerpazarlás elleni intézkedések eddig alig hoztak eredményt, Brüsszel a jelenlegi önkéntes megállapodásokat jogilag kötelező érvényű célkitűzéssé kívánja alakítani.
Az Európai Bizottság szerint a pazarlás nagy része (70%) a feldolgozásban, kiskereskedelemben, vendéglátásban és a háztartásokban keletkezik, ezért nincs szükség a primer szektor érintettségére. Brüsszel a feldolgozó- és csomagolóiparban 10 százalékkal, a kiskereskedelemben, vendéglátásban és háztartásokban pedig 30 százalékkal kívánja csökkenteni a pazarlást.
Ez jelentősen kevesebb, mint az a 50 százalékos csökkentés (a kiskereskedelem és fogyasztó körében), amelyet Hollandia és más EU-tagállamok már alkalmaznak. Ezért Hollandia ragaszkodik az 50 százalékos csökkentéshez, és azt szeretné, hogy a primer szektor is beleértve legyen.
Hollandia a javaslatot jövő héten az EU Környezetvédelmi Tanácsán ismerteti, ahol az új hulladékgazdálkodási keretirányelvet fogadják el. A javaslat mezőgazdasági vonatkozásait az LNV Mezőgazdasági Tanács tárgyalja majd.
Adema miniszter szerint a mezőgazdaságnak és az állattenyésztésnek saját nyilvántartást kell vezetnie termelési és betakarítási veszteségeiről. „Ez megvédi a szektort a pazarlás áthárításától a lánc későbbi szereplőire.”
„Továbbá egyéni szervezetek jelentéstételi kötelezettségét is szorgalmazzuk, nemcsak a tagállamokét, összhangban a sikeres holland önkéntes monitorozással” – tette hozzá Adema.
Az Eurostat kutatói szerint az élelmiszerpazarlás erős gazdasági, társadalmi és ökológiai hatással bír. Az EU-tagországokban évente mintegy 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki (lakosonként 131 kilogramm), ami körülbelül 132 milliárd eurós veszteséget jelent.
Hollandiában személyenként átlagosan 34,3 kilogramm ehető élelmiszert dobnak ki, ebből mintegy öt kilogramm még érintetlenül, héjjal vagy csomagolásban van. A háztartások összes heti vásárlásuk közel 10 százalékát pazarolják el, ami átlagosan éves szinten 120 eurós érték személyenként. Hollandiában a háztartások mintegy 30 százalékos részt képviselnek az egész ellátási lánc (beleértve a termelőket, vendéglátást és szupermarketeket) élelmiszerpazarlásában.