Brüsszel szerint az adott ágazatokban az élelmiszerpazarlást először 10 százalékkal kell csökkenteni, míg a kiskereskedelemben, vendéglátásban és háztartásokban 30 százalékkal.
Az átmeneti agrárminiszter, Piet Adema szerint ez az új kötelezettség jelentősen kevesebb, mint az a 50 százalék (kiskereskedelem és fogyasztó esetén), amelyet Hollandia és más uniós országok jelenleg célként tűztek ki. Ezért az uniós országok az új uniós kötelezettségen felül megőrizhetik jelenlegi saját szabályozásaikat.
Hollandia azt is szeretné, ha a feladatkövetelmény kiterjedne az elsődleges szektorra, például a mezőgazdaságra és állattenyésztésre. Ezt azonban az Európai Bizottság jelenleg még nem támogatja. A miniszter érveire reagálva azonban az élelmiszerügyi biztosa, Stella Kyriakides és a spanyol elnök, Luis Planas jelezték, hogy néhány év múlva a mezőgazdaságra vonatkozó kötelezettségek is lehetségessé válnak.
Az Európai Bizottság szerint a mezőgazdaságban előforduló élelmiszerpazarlás, mint például a terméskiesés általában elkerülhetetlen. Emellett még nincsenek tudományosan alátámasztott adatok erről. A Bizottság hangsúlyozza, hogy ismert, hogy a pazarlás legnagyobb része (70%) a feldolgozásban, kiskereskedelemben, vendéglátásban és háztartásokban keletkezik, így a mezőgazdaságra vonatkozó feladat kevésbé jelentős.
Hollandia azt is javasolja, hogy a mezőgazdaságnak saját nyilvántartást kell vezetnie az élelmiszertermelés veszteségeiről. „Ez védi az ágazatot attól, hogy a pazarlást a lánc későbbi szereplői hárítsák át rá, összhangban a holland sikeres önkéntes monitorozással” – mondta Adema.
Az Eurostat szerint az uniós országokban évente körülbelül 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki (ez 131 kilogramm lakosonként). Hollandiában átlagosan személyenként 34,3 kilogramm ehető ételt dobnak ki, ebből mintegy öt kilogramm érintetlenül, héjjal vagy csomagolásban. Összességében a háztartások heti vásárlásaik közel 10 százalékát pazarolják el, ami évente átlagosan személyenként 120 euró értékű pazarlást jelent.