Christianne van der Wal miniszter (Természet és Nitrogén) egyetért azzal, hogy a természetet jobban védeni és bővíteni kell, ugyanakkor attól tart, hogy a sűrűn lakott és beépített Hollandia esetében ez a természet-helyreállítási törvény tovább zárolja a nagyobb projektek engedélyeztetését.
Az Financieele Dagbladdel folytatott interjúban Van der Wal attól tart, hogy tovább nő a természetvédelmi politika „jogi eszközökkel való túlterheltsége”, amely magában foglalja az engedélyeket, eljárásokat, kifogásokat és pereket. Szerinte a természetvédelem támogatottsága egyre inkább csökken. Nemcsak a gazdák, hanem a teljes társadalom a nitrogén-válság óta túl gyakran tekinti a természetet „egy zavaró akadályként” a gazdasági projektek engedélyeztetésében.
Az FD-interjúban a VVD miniszter rámutat, hogy az elmúlt hónapokban a svéd elnökség – részben Hollandia nyomására – a szakmai egyeztetéseken számos ponton már módosította és enyhítette a törvényjavaslatot. Így például a tőzegvidékeken a talajvízszint emelését a talajfelszíntől „20-40 centiméterrel a talajszint alatt” korlátozzák a korábbi „talajfelszínig” helyett. Egyes kritikusok attól féltek, hogy „fél Hollandia víz alá kerülne”.
Az északi-tengeri természetvédelmi területek kezdeményezését is várhatóan módosítják. Az EU nem jelöli ki ezeket a területeket központilag, hanem ezt az EU-partországokra bízza. Emellett már világos, hogy a romlás tilalma legfeljebb egy 10x20 kilométeres területre vonatkozik Hollandiában, tehát nem az összes mezőgazdaságra vagy természetre.
„Az Európai Bizottság természet-helyreállítási ambícióit teljes szívvel támogatom. Az elmúlt években túl sokat követeltünk a természetünktől a gazdaság érdekében. Nagy aggodalmam azonban, hogy miként fogják ezeket a terveket végrehajtani. Szükségünk van több természetre, amit gondoznunk és karbantartanunk kell. Ehhez nagyon szükségem van a gazdákra. Sőt, gazdák nélkül ezt nem fogjuk tudni megoldani” – mondja az FD-nek.
Van der Wal a június 20-i luxemburgi EU-környezetvédelmi tanácson azt szeretné elérni, hogy Hollandiának engedékenyebb bánásmód jusson. Korábban már világossá tette, hogy a túlzsúfolt Hollandia nem hasonlítható össze a kiterjedtebb uniós országokkal, ahol a gazdaság, a lakhatás, a munka, a közlekedés és a természetvédelem nem akadályozzák annyira egymást.
„Itt helyhiányért folytatunk harcot, nagy célkitűzéseink vannak a lakásépítés és a fenntarthatóság terén, ráadásul a lakosság az elkövetkezendő években tovább nő. Ha a tervezet jelenlegi formájában lépne életbe, olyan irányba haladnánk, amit nem akarok, vagyis a természet jogi túlszabályozása felé” – mondja Van der Wal az FD-nek.
Reméli, hogy az új természet-helyreállítási törvényben szereplő „eredménykötelezettség” éppúgy enyhíthető „erőfeszítéskötelezettségre”, ha kell, csak a sűrűn beépített országokra vonatkozóan. A szakértői egyeztetésekből már érkezik hír arról is, hogy ezen a ponton kompromisszum készül.
Egyetért azzal, hogy véget kell vetni a természet romlásának, de láthatóan szeretné elkerülni, hogy tíz év múlva az EU megrovja Hollandiát, ha a tiltás ellenére is romlás tapasztalható azon a húsz négyzetkilométeren.
Az FD-interjúban Van der Wal nem árulja el, hogy Hollandia új vállalások hiányában ellene szavaz-e majd a természet-helyreállítási törvénynek. Ugyanakkor kijelenti, hogy nem fogja elutasítani a javaslatot: „Azokat az országokat, amelyek teljesen el akarják vetni ezt a törvényt, nem támogatom.”