A növényvédőszerekkel kapcsolatos javaslat késedelmet szenvedett, mert több EU-tagállam egyáltalán nem akar korlátozást a növényvédőszerek használatára az agráriumban, vagy legalábbis a javaslatot a 2024. júniusi európai választások utánra halasztanák. A javaslatot fél éve a korábbi cseh elnökség "visszaküldte" az érintett biztosoknak – Timmermansnak, Sinkeviciusnak és Kyriakidesnek – további hatáselemzés kérése miatt.
Egy 218 oldalas kiegészítő tanulmányból kiderül, hogy a legtöbb mezőgazdasági termékre a javaslat hatásai igen enyhék, nem lesz teljes tilalom (csak a közparkokra és zöldterületekre vonatkozik), és a korlátozás a mező- és kertgazdaságban csak az igazán „veszélyes” (egészségügyi kockázatot jelentő) szereket érinti.
Emellett Brüsszel korábban már egyértelművé tette, hogy azok az országok, amelyek már jelentősen csökkentették a növényvédő szerhasználatot, alacsonyabb kötelezettségeket kell, hogy kapjanak.
A kiegészítő hatáselemzés nemrég nyilvánosságra került, és várhatóan július 5-én az Európai Bizottság ismerteti majd. Ugyanakkor Brüsszel ezt összekapcsolja a természethelyreállítással kapcsolatos jogszabályi javaslatával, amelyről az envi környezetvédelmi bizottság az Európai Parlamentben kedden tartja végszavazását.
Továbbá a jelenlegi uniós elnök, Svédország két technikai kompromisszumot is benyújtott a növényvédőszerekkel kapcsolatos javaslat kapcsán. Ez választási lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy egyedi növénykultúrákra vagy növénycsoportokra állítsanak fel irányelveket. Az EU-tagállamok választhatnak továbbá, hogy kötelező szabályokat alkotnak a teljesítés érdekében.
A tagállamoknak irányelveket vagy szabályokat kell kidolgozniuk olyan növényekre, amelyek együttesen a mezőgazdasági terület 75%-át (korábban 90%-át) fedik le. Az EU-tagállamok többsége támogatja ezt a választási lehetőséget, Hollandia is, ahogyan azt Adema a jegyzetelt képviselői levelében megemlítette.
Ezen túl a mezőgazdasági miniszterek kétnapos értekezletükön megvitatják hét EU-tagállam kérését is, amely két átmeneti könnyítést kér az uniós közös agrárpolitika (KAP) keretében, hogy azokat a jövő évben is fenntartsák. Ez továbbra is szükségesnek tűnik a világméretű élelmezésbiztonság fenyegetettsége miatt, mely a szankciókkal sújtott orosz-ukrán háború következménye. Az Európai Bizottság azt közölte, hogy az élelmiszerbiztonság nyomás alatt áll ugyan, de eddig viszonylag jól áll a helyzet.
Az említett két könnyítés az úgynevezett kötelező vetésváltásra, illetve a tarlókon hagyott földek biológiai sokféleség ösztönzése érdekében történő kihagyására vonatkozik. Ezeket a könnyítéseket tavaly az Európai Parlament nyomására („ideiglenes, egy évre”) beépítették a 2023-2027-es KAP-ba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán gabonaexportot nehezíti az oroszok által blokkolt Fekete-tengeri kikötők.
Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Lengyelország, Csehország és Magyarország indítványában hangsúlyozzák a tartós aszályt és az ezzel járó gyengébb terméseket is, amelyek szintén indokolttá teszik a termelési lehetőségek bővítését.