Az aktuális belgiumi EU-elnökség azt közölte, hogy legkorábban júniusban kéri majd az EU-tagállamok állásfoglalását és szavazatát. Mivel az Európai Parlament (EP) akkor választási szünetet tart, a záró tárgyalások mindenképpen őszre halasztódnak.
A tavaly év végén a korábbi spanyol EU-elnökség sem tudta egy irányba terelni a 27 EU-tagállamot e javaslat ügyében.
A legnagyobb akadály az a kérdés, hogy a genetikai szerkesztés legkíméletesebb formáját (az úgynevezett Crispr-cas ollótechnikát) engedélyezni kell-e az ökológiai mezőgazdaságban is, továbbá hogy ezt a szerkesztést mindig fel kell-e tüntetni a címkén.
Nem dőlt el az sem, igényelhetnek-e (vegyi) vállalatok szabadalmat NGT-vel módosított vetőmagokra és ültetőgumókra. Az sem tisztázott, hogy a Crispr-cas olló csak korlátozott számú mezőgazdasági termékre lesz-e engedélyezve, vagy valamennyi termékre.
Az Európai Parlament februárban már közölte, hogy új címkézés szükséges, mert az EU-politikusok szerint az NGT-vel készült termékeket ki kell zárni az ökológiai mezőgazdaságból. Ezt az álláspontot egy (blokkoló) kisebbség az EU-tagok körében támogatja, de messze nem az összes.
Nem meglepő, hogy az új GMO-technológiák gyorsított engedélyezésére vonatkozó javaslat megrekedni látszik. Tavaly év elején a javaslatot az Európai Parlament kereszténydemokrata EPP-frakciójának nyomására összekapcsolták a SUR-javaslattal, amely a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok csökkentését célozza.
Utóbbi javaslatot azonban tavaly több EU-tagország és az EP centrumjobboldali többsége nyomására olyannyira gyengítették meg, hogy az eredeti támogatói végül visszavonták a növényvédőszer-program melletti támogatásukat. Ez pedig - szokatlan módon - lekerült az EU napirendjéről.
Hasonló történik most az NGT-javaslattal is, akárcsak a hasonlóan bírált Természethelyreállítási törvénnyel, az állatvédelmi törvény felülvizsgálatával, az EU-s talajszennyezés elleni irányelv javaslatával és az előkészítés alatt álló Erdőtörvénnyel.