A 27 uniós ország állam- és kormányfői még nem értenek egyet abban, hogy mit tehet az Európai Unió a magas energiaárak ellen. Ez derült ki a brüsszeli csúcstalálkozójuk után, ahol körülbelül öt órán át tárgyaltak az energiaárak csúcsáról.
A kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy indítson el néhány vizsgálatot, többek között az áremelkedések lehetséges okairól, valamint a közös beszerzések lehetőségeiről. A jövő kedden az európai energiaminiszterek is foglalkoznak majd az energiaárak csúcsával. A kormányfők decemberi csúcstalálkozójukon ismét napirendre tűzik a témát.
A kormányfők megkérték az Európai Bizottságot és az európai pénzügyi felügyeletet, az ESMA-t, hogy alaposan tanulmányozzák a gáz- és villamosenergia-piacok működését, valamint a CO2-kibocsátási jogok kereskedelmét. „Ezt követően a Bizottságnak értékelnie kell, hogy bizonyos kereskedelmi magatartás további szabályozói intézkedéseket igényel-e” – hangzott el.
A német kancellár, Angela Merkel szerint az uniós országok által esetlegesen hozott intézkedések nem mehetnek a megújuló energiaforrásokra való átmenet rovására.
Rövid távon az uniós országok maguk tudják a legjobban enyhíteni a családok és vállalkozások energiaszámláját, például ideiglenes adócsökkentéssel. Ebben mindenki egyetértett. Hosszabb távon viszont a vélemények eltérnek.
Olyan országok, mint Németország, a jó piaci működést szorgalmazzák, míg Spanyolország strukturális intézkedéseket sürget európai szinten, hogy kordában tartsa a gázárat. Ez alatt kollektív beszerzésre vagy közös készletekre gondolnak.
A cseh miniszterelnök, Andrej Babis és magyar kollégája, Viktor Orbán a CO2-kibocsátási jogok kérdését hangsúlyozták. Olyan országok, mint Csehország és Lengyelország szeretnék fenntartani a széntüzelésű erőműveiket, és a spekulációt, valamint a növekvő CO2-árakat is részben felelősnek tartják a drágább energiáért. A Bizottság szerint azonban a CO2-kereskedelem csak az áremelkedés ötödéért felelős.
„Az ár minden nap nőni fog, ha ezt az ostoba tervet nem vonják vissza” – mondta a magyar miniszterelnök, Viktor Orbán. „Ezért meg kell szüntetnünk vagy felfüggesztenünk az emissziókereskedelmet. Vissza kell térnünk a valósághoz.” Az Európai Bizottság ezt cáfolja. Számukra a Green Deal nem a probléma része, hanem a megoldás.
A bizottság alelnöke, Frans Timmermans a héten korábban elmondta, hogy a szennyezési jogok kereskedelme csak nagyon kis mértékben okozza az energiaárak emelkedését. Ezzel nemcsak az állam- és kormányfők foglalkoznak, hanem a következő héten az uniós energiaminiszterek is.