Ez a javaslat, amely az említett technikák ideiglenes tiltását célozza, ellentétes az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapításaival, amely nem lát kifogást azok alkalmazása ellen. Az EFSA szerint az NGT-k, mint például a CRISPR-Cas, biztonságosak és nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos nemesítési eljárások.
Magyarország javaslata azonban vitatott. Több EU-tagállam, köztük Hollandia, a jelenlegi szigorú szabályok enyhítését szorgalmazza a genetikai módosított szervezetek (GMO-k) tekintetében. Kiemelik az NGT-k előnyeit, mint például a betegségekkel és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb növények gyorsabb és hatékonyabb kifejlesztését.
Ezzel szemben az ellenzők, köztük Lengyelország és Magyarország, továbbra is aggódnak a genetikai módosítás etikai és egészségügyi hatásai miatt.
A magyar elnökség maga is vitatott téma. Magyarországot az EU-n belül bírálják az ország jogállamiságával és demokratikus értékeivel kapcsolatos aggodalmak miatt. Ezek a kritikák árnyékot vetnek az ország ideiglenes vezetésére az EU-ban.
Ezenkívül az európai kormányfők jelenleg az Európai Bizottság új összetételéről tanácskoznak. Ezek a változások módosításokat eredményezhetnek az EU jelenlegi mezőgazdasági politikájában. Emiatt várhatóan az elkövetkező hónapokban nem hoznak radikális döntéseket az NGT-k szabályozása kapcsán.
Az EU-tagállamok közötti megosztottság és a jövőbeli politikai döntéshozatal bizonytalansága megnehezíti, hogy egységes álláspont szülessen az NGT-kkel kapcsolatban. Míg egyes országok az innovációt és a fejlődést sürgetik, mások elővigyázatosságból és etikai megfontolásokból visszafogottak maradnak. A genetikai nemesítés európai mezőgazdasági jövőjéről szóló vita kétségtelenül még sok kihívást tartogat.