Henk Staghouwer mezőgazdasági miniszter az EU-ban vezető szerepet vállalt egy új, környezetbarát műtrágyaipar fejlesztésében, amely a természetes trágyából származó építőanyagokat használhatóvá teszi. Sok EU-tagország egyetértő választ adott, és az Európai Bizottság most gyorsan megvizsgálja, hogyan lehet ezt megvalósítani.
Hollandia a szerves trágyából történő természetes trágyázás feldolgozását támogatja, mint a vegyi anyagok használatának vagy a nedves trágyázásnak az alternatíváját. Az állati ürülék és biohulladék ipari méretekben történő feldolgozásával pellet vagy por formájában előállított új, szárazan szórható műtrágya készülhet, így csökkenthető a vegyi műtrágya használata.
Az Európai Unió ezen felül önellátóbbá válna, és kevésbé függne a drága orosz műtrágya importjától. Ezáltal a mezőgazdasági termelés szinten tartható, még akkor is, ha a műtrágya túl drága vagy nem elérhető. Ez a megoldás nem eredményez több nitrogén felhasználást egy területen.
A holland tárcavezető rámutatott az EU mezőgazdasági tanácsában, hogy egy ilyen hulladékáram fejlesztésével új mezőgazdasági jövedelemforrás jöhet létre. Az állati trágya helyi jobb hasznosítása nemcsak környezeti előnyökkel jár, hanem javítja a jövedelmezőséget azoknak a gazdáknak és mezőgazdasági termelőknek, akik szántóföldi növényeket termesztenek.
„Ma óriási lépést tettünk. Évek óta kutatunk és végzünk kísérleti projekteket, és most úgy tűnik, sikerül megvalósítani. Minden uniós ország észrevette, hogy kevésbé kellene függnünk a műtrágyától” – mondta Staghouwer a miniszteri találkozó után brüsszeli holland újságíróknak.
Staghouwer szerint az orosz háború Ukrajnában egyértelművé tette, hogy az európai mezőgazdaság erősen függ a földgáz, kritikus alapanyagok és műtrágya importjától, különösen Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából.
Az egyre drágább külföldi műtrágyával azonban egyre inkább megéri innovatív beruházásokat végrehajtani. A holland kezdeményezés ráadásul illeszkedik a „farmtól az asztalig” stratégiához (kevesebb vegyszer és műtrágya), amely tovább erősíti a mezőgazdaság fenntartható fejlődését.
Az ilyen új ipari ágazatokba történő beruházások nagyok, és a megtérülési idejük jellemzően 10 év vagy hosszabb. Annak érdekében, hogy a szektor ösztönözve legyen a befektetésekre, a jelenlegi szabályoktól való eltérésnek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a termelők vissza tudják nyerni befektetésüket – érvelt Staghouwer.
Hollandia a múlt év végén már a Mezőgazdasági Tanácsban is napirendre tűzte az új „természetes műtrágya” ipar ötletét azzal az indokkal, hogy az európai szabályok ösztönzik az újrahasznosított alapanyagok felhasználását. Ehhez azonban szükség van egy kivételre a Nitrát Irányelv alól.
Erről általában a brüsszeli Nitrát Bizottságban kemény viták folynak, de Hollandia és egyre több más uniós tagállam úgy véli, hogy most „megváltozott körülmények” állnak fenn. Staghouwer szerint az Európai Bizottságnak középtávon (5-8 év) lehetővé kell tennie ezt.
A sürgősséget és a rövid távú megoldás iránti igényt figyelembe véve Hollandia ezért engedélyt kér az EU-tól, hogy már most eltérhessen néhány szabálytól, miközben az új, visszanyert tápanyagokat tartalmazó trágyák továbbra is megfelelnek az Európában már meglévő minimális követelményeknek, az úgynevezett ReNure-kritériumoknak a nitrátérzékeny területeken.