Évekig tartó tárgyalások után megállapodás született egy Izrael és Európa közötti tengeralatti gázvezeték megépítéséről. Törökország azonban elégedetlen a megállapodással, mert a vezeték török területen haladna át.
Törökország nemrég kezdett gázt fúrni a Földközi-tengeren, Ciprus partjainál. Az ország szerint törvénytelen török behatolás történt a ciprusi gazdasági vizeken, de Ankara azt állítja, hogy ezek a vizek a Cipruson található, úgynevezett Török Köztársasághoz tartoznak. Emellett Törökország múlt hónapban új tengeri egyezményt kötött Líbiával, és állítása szerint az izraeli-európai vezeték ez ellen csorbát jelentene.
Így új nemzetközi konfliktus fenyeget az európai energiellátás kapcsán, hasonlóan az orosz Nord Stream-2 vezeték amerikai tiltakozásaihoz, amely Oroszországból a Balti-tengeren keresztül Nyugat-Európába szállít gázt. Most a Földközi-tengeren hasonló helyzet alakulhat ki, ha Törökország ellenállást mutat az EU-tagállamok új gázellátásával kapcsolatban.
Görögország, Ciprus és Izrael múlt héten aláírták a 1900 kilométeres vezeték megépítéséről szóló megállapodást, amelyből 1300 kilométer a Földközi-tenger alatt húzódik. A tervek szerint az izraeli gáz Cipruson és Krétán keresztül jut el a görög szárazföldre, végül pedig Olaszországba.
A megállapodás több milliárd dolláros beruházást jelent. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi lépésnek tekinti az egyezményt országa számára. A vezeték révén Európa kevésbé válik függővé az orosz gáztól. A vezetéknek öt év alatt kell elkészülnie, és az Európai Unió gázszükségletének 10 százalékát fedezné.
A gáz Izrael Leviathan nevű mezőjéből származik, amely a Földközi-tenger keleti részén található. Az építkezés megkezdése előtt az Európai Bizottságnak még meg kell vizsgálnia a versenyjogi kérdéseket.
A vezeték révén az EU kevésbé lesz függő az orosz földgáztól. Különösen a közép- és kelet-európai tagállamok eddig nagymértékben az orosz gázra támaszkodtak, amely Szibériából vezetékeken keresztül jut el Európába. Korábban Moszkva gázszállítási vitája miatt korlátozta a közép- és kelet-európai országokat, ugyanis fizetési konfliktusba került szomszédjával, Ukrajnával. Éppen múlt héten kötöttek Kijevvel új szerződéseket ebben a témában.