Az EU Tanácsának új elnöke, Charles Michel (43) attól tart, hogy egy új fajta hidegháború alakulhat ki az Egyesült Államok és Kína között, amelynek áldozata lehet Európa. A volt belga miniszterelnök szerint Európának nem szabad beérnie mellékszereppel a világméretű játszmában, hanem egy öntudatos, teljes értékű szereplőként kell fellépnie.
„500 millió fogyasztóval rendelkező piac vagyunk, demokratikus értékekkel és érdekekkel, amelyeket képviselnünk kell. Világos elképzelésre van szükségünk arról, hogy mit akarunk Afrikával, Kínával, az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal. Az EU-nak határozottabban kell fellépnie a világban, nem agresszíven, hanem magabiztosan. Erről jövőre komoly vitát szeretnék folytatni a tagállamok vezetőivel, egy európai külpolitikai stratégiáról” – mondta Michel a Volkskrant-nak adott interjúban.
Michel ezen a hétvégén veszi át az EU-elnöki tisztséget a lengyel Donald Tusk-tól. Ez az előretolt pozíció a 28 miniszterelnök és államfő között van, akik az EU-n belül jellemzően elsősorban saját nemzeti érdekeiket képviselik és védik. Mivel az egyes EU-országok másként tekintenek a nagy nemzetközi ügyekre, mint például az Egyesült Államok egyoldalú kereskedelmi politikája vagy Kína agresszív felvásárlási stratégiája, az Európai Uniónak nem mindig van gyors, megfelelő válasza a nemzetközi kérdésekre.
A 43 éves liberális azt szeretné, ha Európa a zöld gazdaság világvezetője lenne, és nemzetközi szinten is határozottan képviselné érdekeit. „Az EU nem ülhet ölbe tett kézzel korunk legnehezebb vitáiban.” Az EU-nak magabiztosabban kell beszélnie értékeiről és normáiról a világporondon – hangsúlyozta a belga politikus. Az EU-nak számos oka van arra, hogy magabiztos és határozott legyen.”
Michel felhívása illeszkedik az Európai Bizottság új elnökének, Ursula von der Leyen hasonló megjegyzéseihez. Ő is gyakran beszélt az elmúlt hetekben az EU külső orientációjának megerősítéséről, melyre szükség van.
Az EU-elnök Michel az interjúban azt is elmondta, hogy nem örül Mark Rutte miniszterelnök javaslatának, miszerint az új európai többéves költségvetést legfeljebb az európai bruttó nemzeti jövedelem 1,00 százalékára rögzítsék. „A mi ambíciós szintünk nem korlátozódhat 1 százalékra és az EU-tagsági díjak esetleges csökkentésére. Azt is meg kell vizsgálni, mire költjük a pénzt: mezőgazdaságra, szegény régiókra, kutatásra, az éghajlatváltozás elleni fellépésre, a társadalom digitalizációjára. Ez szélesebb vitát igényel, mint pár számjegy kérdése.”