Az FDP-s politikusok szerint a tervezett uniós törvény jóval túlmutat azon, amit gyakorlati és ésszerű szempontból elfogadhatónak tartanak, és hátrányos hatással lehet a német gazdaságra. Az akadályozó álláspont előzetesen éles kritikát váltott ki az SPD és a Zöldek politikusaiból, akik szintén vétóval élnek az FDP-sekkel szemben a kívánt mezőgazdasági átmenet finanszírozása ügyében.
Más uniós országokhoz hasonlóan a német koalícióban is az a gyakorlat, hogy politikai nézeteltérés esetén a miniszterek tartózkodnak az uniós döntések szavazásánál. Mivel Olaszország is az utolsó pillanatban tartózkodott a brüsszeli szavazáson, a javaslat nem érte el a szükséges kétharmados többséget.
A német akadályoztatás miatt az európai ellátási lánc törvény jóváhagyása egyelőre megállt. Ezért kérdéses, hogy az irányelvet az európai választások előtt, június elején elfogadják-e. Hollandia (más uniós országokhoz hasonlóan) már rendelkezik egy elővigyázatossági szabályozással a társadalmilag felelős vállalkozás részeként, azonban ez még korlátozott és önkéntes.
Németországban 2023 óta hatályos egy nemzeti törvény, amely kötelezővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy saját ellátási láncukon belül biztosítsák a nemzetközi emberi jogi és környezetvédelmi normák betartását. Az uniós törvény az 500 főtől kezdődően alkalmazandó lenne azon vállalatokra is, amelyek nem az EU tagállamaiban rendelkeznek központtal, de az unióban magas árbevételt érnek el.
Az „elővigyázatos működési szabályok” szerint a vállalatoknak nemcsak saját emberi jogi és környezetvédelmi, illetve klímavédelmi tevékenységüket kell vizsgálniuk, hanem beszállítóik (alapanyag-beszállítóik) és vásárlóik tevékenységét is. A megsértések pénzbírságokat vonhatnak maguk után.
Kisebb, legalább 250 alkalmazottal rendelkező vállalatoknak is meg kell felelniük a szabályozásnak, ha árbevételük legalább 20 millió eurót ér el a textiliparban, mezőgazdaságban, élelmiszer-előállításban vagy ásványi nyersanyagok kitermelésében és feldolgozásában.
Így például az élelmiszerfeldolgozóknak nemcsak azt kell ellenőrizniük, hogy a burgonya-, hagyma- vagy cukorrépa beszállítóik betartják-e az uniós növényvédő szer szabályokat, hanem azt is, hogy vásárlóik kifizetik-e a törvény szerinti minimálbért.