Johannes Hahn, az európai költségvetési biztos optimista, hogy az EU vezetői a jövő héten Brüsszelben megállapodásra juthatnak a 2021 és 2027 közötti többéves költségvetésről. Az osztrák politikus szerint kompromisszum lehetséges a 27 uniós kormányfő eltérő álláspontjai között.
Hahn ezzel optimistább, mint más uniós tisztségviselők. Hagyományosan legalább két megterhelő csúcstalálkozó szükséges ahhoz, hogy az EU-n belül megegyezés szülessen egy többéves költségvetés méretéről és tartalmáról. „Politikai akarattal és államférfiúi hozzáállással ezt a hagyományt meg lehet törni” – véli Hahn.
Az Európai Bizottság jelenleg az uniós költségvetést a tagállamok együttes jövedelmének 1,00 százalékáról 1,11 százalékra kívánja emelni annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt évi mintegy 11 milliárd eurós hiány keletkezik. Az Európai Parlament 1,3 százalékos teljes keretet követel, és „mindenképpen új bevételeket”. Ezt közvetlen uniós adó bevezetésének támogatásaként értelmezik, ami eddig tabu volt az uniós országok körében.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte múlt héten még azt mondta, hogy Hollandia nem akar többet befizetni, mint az elmúlt hét évben, figyelembe véve az inflációt és a gazdasági növekedést. Azonban ezen a héten a holland pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Hans Vijlbrief – amint azt a Financieele Dagblad jelentette – azt közölte, hogy Hollandia hajlandó megvitatni az uniós adóvétójog feladását.
Eddig az EU-on belül az adózással kapcsolatos megállapodások egyhangúsági elvhez kötöttek, ami a gyakorlatban minden ország számára vétójogot jelent. Hollandia hajlandó lenne ezt a vétójogot feladni „az energiaadó harmonizálása érdekében”. A tisztviselő nem fejtette ki részletesebben az európai tervek további adók bevezetésére vonatkozó elképzeléseit, például a műanyag palackok vagy az európai internetadó esetében.
A „nem feltétlenül ellenezni a többségi döntéshozatalt”, ha az éghajlat-politika „nagyobb céljáról” van szó, megfogalmazással Brüsszelben a csúcstalálkozón megnyílhat az uniós kormánykörökben az adóvétójog és az „európai adók” témájának megvitatása.
Korábban a holland európai biztos, Frans Timmermans is aggodalmát fejezte ki Hollandia merev álláspontja miatt az európai többéves költségvetési tárgyalásokon, amint azt a Financieele Dagblad nemrégiben készített interjújában is kifejtette. Timmermans attól tart, hogy Hollandia makacs hozzáállása miatt egyedül marad, és végül rosszabbul jár, mintha kész lenne kompromisszumokat kötni. Ausztria, Dánia és Svédország is ellenzik az uniós költségvetés emelését.
Az adóvétójog feladásáról szóló új holland álláspont nemcsak korábbi saját álláspontjával ellentétes, hanem a legnagyobb kormánypárt, a VVD álláspontjával is szembemegy. Ez az EU-nak nyújtandó holland hozzájárulás emelésével kapcsolatos döntéshozatalban véleménykülönbségekhez vagy akár válsághoz vezethet a holland kormánykoalíción belül.
Az EU-források szerint a brüsszeli kulisszák mögött „apró részletekig” finomítják a számokat, hogy megoldást találjanak a tagállamok követeléseire, és „mozgás” van a tárgyalásokban. Ez esetben a február 20-i csúcs politikai színezettel megállapodást hozhatna az új bevételekről az olyan új uniós projektek javára, mint a Zöld Megállapodás, majd egy folytatólagos csúcson (a 2021-es év második felében) végleges egyezség jöhet létre.