Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága hétfőn nyilvános meghallgatást tart az EU mezőgazdaságáról a Brexit után. A legnagyobb probléma az, hogy lesz-e brit-európai kereskedelmi megállapodás. Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a brit miniszterelnök, Boris Johnson ma este sürgős egyeztetést folytatnak erről.
Az AGRI-bizottság meghallgatását azért hívták össze, mert az elmúlt hetekben egyre világosabbá válik, milyen következményekkel jár, ha nem jön létre kereskedelmi megállapodás. Ebben az esetben január 1-jétől (három hét múlva!!) a világszintű WTO vám- és tarifaszabályokat kell bevezetni, valamint egy teljes körű vámrendszert. A brit és az európai kikötők, valamint exportőrök messze még nem állnak készen erre.
Egy kereskedelmi megállapodásban az EU és az Egyesült Királyság megállapodhat abban, hogy nem vezetnek be behozatali vámokat (=fenntartva a jelenlegi helyzetet), vagy csak néhány különleges termék esetében (=a saját ipar védelme). Minden esetben szükség van az „egyenlő versenyfeltételek” és az „független bírói testület” biztosítására.
Az AGRI-meghallgatás célja a mezőgazdaságra gyakorolt következmények kezelése. Szakértők kifejtik véleményüket a legsúlyosabban érintett ágazatokról és tagállamokról.
A brüsszeli Mezőgazdasági megbeszélés egybeesik az aktuális találgatásokkal egy esetleges halászati megállapodásról. A brit Északi-tengeri halászati jogok az egyik három nagy veszélyforrás. Az holland halászat és a virágkereskedelem szintén a legrosszabbtól tart megállapodás nélkül.
Sok brit cég úgy tűnik, már előre érzi a bajt, és most igyekszik minél többet vásárolni a szárazföldön. Emellett már most minél több (vámmentes) terméket juttatnak az EU-ba.
Ennek eredményeként az elmúlt hetekben a calais-i alagútnál nagyon hosszú sorok alakultak ki a tehervonatoknál. A forgalom növekedése annak a félelmének a következménye, hogy az új vámrendszer még sok gyerekbetegséggel küzd majd.