Ezen túlmenően az olajvállalatoknak jobban kell ellenőrizniük a fúrólyukaikat, hogy megakadályozzák a nemkívánatos gázszivárgásokat. Ezekkel az intézkedésekkel az USA becslések szerint 58 millió tonna metán kibocsátását kívánja csökkenteni.
Von der Leyen bizottsági elnök szerint évente világszerte több mint 260 milliárd köbméter földgázt pazarolnak el égetés és metánszivárgás miatt. Ez ötszöröse annak a gáztömegnek, amelyet az EU-tagállamok tavaly importáltak az USA-ból.
Két évvel ezelőtt az USA és az EU nemzetközi kezdeményezést indított a metánprobléma közös kezelésére. Már több mint 150 ország csatlakozott, köztük Hollandia. Az Európai Bizottság szerint ez a globális kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a „Párizsi” célkitűzés (az átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5 fokon belül tartása) „elérhető maradjon”.
Az európai mezőgazdaságban és állattenyésztésben már különböző kísérleteket végeznek a metánkibocsátás csökkentésére, főként a nagyléptékű állattenyésztésben és tejtermelésben. Ez elsősorban az állati takarmány összetételének megváltoztatását jelenti. Az EU-ban nemrégiben elhalasztották a döntést arról, hogy a nagy állattenyésztő üzemeket szigorúbb, ipari kibocsátások ellen irányuló tilalmi rendszer alá vonják, ez most 2026-ra tolódott.
A belga állattakarmányozási szervezet, a Belgian Feed Association (BFA) tagjai bejelentették, hogy közösen csökkenteni fogják a szarvasmarhák metánkibocsátását. Jövő év elejétől minden takarmánygyártó alkalmazni fog egy intézkedést a flamand Enterikus Emissziós Egyezményből a flamand megrendelők szarvasmarha takarmányának tíz százalékánál.
A BFA célja, hogy 2030-ra 26 százalékkal csökkentsék a szarvasmarhák metánkibocsátását a 2016-os szinthez képest. Ehhez együttműködik a kormánnyal, kutatókkal és tíz láncpartnerrel a flamand mezőgazdaságban, tej- és húsiparban.