Ez a javaslat többéves bizonytalanság időszakát követi az EU bővítési folyamatának előrehaladását illetően, különösen a júniusi európai parlamenti választások előtt.
Hosszú ideig az EU-tagállamokban olyan vélemények fogalmazódtak meg, miszerint Nagy-Britannia (Brexit) távozása után előbb saját soraikon kell rendet tenni, mielőtt új tagállamok felvételéről lehetne szó. Ennek részben köszönhető, hogy több balkáni ország csatlakozási kérelme évekig várakozott jóváhagyásra.
A Bosznia-Hercegovina esetleges felvételéről szóló hír éppen abban az időszakban érkezik, amikor számos európai vezető felgyorsításra szólít fel a bővítési folyamatban, miután idén korábban úgy döntöttek, hogy Ukrajna csatlakozását a lehető leggyorsabban lebonyolítják, valamint hasonlóan Moldováé és Grúziáé felé is.
Az orosz-ukrán háború egyre több uniós politikust arra késztet, hogy az európai országok jobban össze kell fogjanak, és egy ellenhatalmat kell alkotniuk Moszkvával szemben.
Az Ukrajna, Bihać (=Bosznia-Hercegovina) vagy más kérelmezők felvételének időpontja még nem tisztázott. Az európai csúcstalálkozókon iránymutató kijelentéseket tesznek, de konkrét döntéseket nem hoznak.
Mindazonáltal az EU vezetői most megnyitják az ajtót a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt Bosznia-Hercegovinával, amivel az ország közelebb kerül az uniós tagsághoz. Ezt a lépést a boszniai reformok végrehajtásában és az EU-kritériumok teljesítésében elért előrelépések elismeréseként tekintik.
A boszniai miniszter, Fajon hangsúlyozta az Európai Parlamentben, hogy a bővítés geopolitikai szükségszerűség Brüsszel számára, figyelembe véve az orosz nyugati terjeszkedést. Kifejtette, hogy a bővítési folyamat nemcsak a tagjelölt országok számára előnyös, hanem az Európai Unió stabilitása és jóléte szempontjából is.