Az Európai Bizottság egy enyhített javaslattal próbálja elkerülni az EU-tagállamok közötti fenyegető konfliktust az új földgáztüzelésű és atomerőművi beruházásokról. Az uniós biztosok kiszivárogtattak egy adójavaslatot, amelyben egyes esetekben környezetbarátnak nevezik az atomenergia- és földgázberuházásokat.
A javaslatot elküldték az EU-tagállamoknak, de még nem hozták nyilvánosságra hivatalosan, és még nem továbbították az EP-frakcióknak sem. Az új uniós adószabályok („taxonómia”) szerint a nukleáris beruházások csak akkor kapnak zöld minősítést, ha a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák. Emellett elegendő finanszírozásnak is rendelkezésre kell állnia, és konkrét tervnek a nukleáris hulladék tárolására és kezelésére.
Az új gáztüzelésű erőművek csak akkor engedélyezettek, ha jóval kevesebb CO2-t bocsátanak ki. A jelenleg javasolt „kivétel” pedig csak a következő 20 évre vonatkozna.
A javaslat rendkívül ellentmondásos, és már múlt hónapban is heves vitákat váltott ki az európai állam- és kormányfők között. Franciaország és egy tucat más ország támogatja az atomenergiát, mivel eszköz lehet az EU által 2050-re vállalt klímasemlegességi átmenetben. Ugyanakkor Ausztria és Németország többek között kategorikusan ellenzi azt a nukleáris hulladék veszélyei miatt.
A környezetvédelmi mozgalmak és sok EU-tagállam legnagyobb kifogása az, hogy az új gáz- és atomerőművek, amelyeket Brüsszel támogatásával finanszíroznának, meggátolják a valóban tiszta energiaforrások, mint a nap- és szélenergia fejlesztését. Attól tartanak, hogy a befektetők a kevésbé környezetbarát energiába fektetik pénzüket, így kevesebb marad az innovációs beruházásokra.
A holland EP-képviselő, Bas Eickhout (Zöld Baloldal) „greenwashingnak” nevezte a javaslatot, és nemrég azt mondta, „hogy akkor el is felejthetjük a párizsi egyezményt”. A klímaügyi biztos, Frans Timmermans korábban úgy fogalmazott az új atomerőművek támogatásáról, hogy „szerinte nincs rá szükség”, bár Ursula von der Leyen bizottsági elnök igenis támogatta azt.
A bennfentesek szerint kicsi az esélye annak, hogy az Európai Tanácsban az ellenzők minősített többséget szerezzenek az uniós bizottsági álláspont megváltoztatásához. Ehhez 15 tagállamra lenne szükség, amelyek együttesen az európai népesség 65 százalékát képviselik. Az Európai Parlamentben valamivel nagyobb esély van egy elutasító többség kialakulására.
A kompromisszum, amely szigorúbb feltételek mellett időnként megengedné az új gáz- és atomerőművi beruházásokat, a francia elnök, Emmanuel Macron győzelmeként értékelhető. Ő évek óta kiáll ezért, és ráadásul a következő fél évben az EU soros elnöke is.
Pont a múlt hétvégén zártak be Németországban három atomerőművet. Az ország így már csak három erőművel rendelkezik, melyek egy év múlva bezárnak. Németország teljes mértékben felhagy az atomerőművek használatával villamos energia termelésére. Ez a döntés már 2011-ben megszületett. Közvetlen előzménye a japánországi Fukushimai atomerőmű-baleset volt.
Hollandiában jelenleg a zeelandi Borssele atomerőmű az egyetlen, amely villamos energiát szolgáltat. Ez az 485 megawattos atomerőmű az ország elektromosenergia-igényének körülbelül 3 százalékát fedezi. Ez egy régi erőmű, 1973-ból való. Az első holland atomerőmű a dodewaardi volt 1969-ben, amely 1997-ben állt le az áramtermeléssel.