A kis uszonyos szürke tengericsík hal gazdasági szempontból is jelentős, különösen a dán halászok számára, emellett alapvető táplálékforrást jelent a tengeri madaraknak. A britek erre hivatkozva korábbi halászati kvótákra vonatkozó kutatásokra támaszkodnak. Dánia és Svédország Brüsszelt kérte fel arra, hogy tegyen uniós lépéseket.
Az EU szerint London megsérti a Brexit-megállapodást, amely kimondja, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak „fenntarthatóan kell kezelnie a halállományokat tudományos tanácsadás alapján”, valamint azt, hogy a korlátozások arányosak kell legyenek. Brüsszel álláspontja szerint a tilalom nem támasztható alá tudományos érvekkel, és aránytalanul korlátozza az uniós hajók működését.
A Dán Pelagikus Termelői Szervezet szerint a korlátozás jelentős gazdasági következményekkel jár, mivel az uszonyos szürke tengericsík fontos bevételi forrás a dán halászok és a hozzájuk kapcsolódó halfeldolgozó iparág, például a halliszt-termékek számára.
Az Egyesült Királyság azonban kitart amellett, hogy a halászati tilalom részleges, és rámutat bizonyos sirálypopulációk jelentős csökkenésére. Olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a brit RSPB támogatják a tilalmat, és alapvető lépésként jellemzik a természetvédelemben.
Bár a brit kormány jelezte, hogy nyitott az EU-val folytatott egyeztetésekre, továbbra is kiáll az intézkedés mellett, és teljesen megtiltotta mind a brit, mind az uniós hajók számára az uszonyos szürke tengericsík halászatát a brit vizeken.