Ennek köszönhetően több tipikusan brit élelmiszer gyorsabban áthaladhat a brit és az uniós vámhatáron, és javulhat az üzletek ellátása, amely azóta akadozik, hogy az angolok a Brexittel kiléptek az EU-ból.
Mivel Nagy-Britannia és az EU-tagállam Írország is el akarta kerülni egy új „kemény” határ létrejöttét Írország és Észak-Írország, tehát az Egyesült Királyság brit tartománya között, a Brexit után úgy döntöttek, hogy az uniós vámhatárt az Ír-tengeren belül, Írország és Anglia között helyezik el. Ezáltal Észak-Írország az európai joghatóság alá került.
Utóbbit az észak-írországi, fanatikusan britpárti politikusok visszataszítónak tartották, és az első lépésnek az Egyesült Királyság londoni kormánya által tervezett tengeren túli területük „elengedése” felé. Az Egyesült Királyság londoni parlamentjében a Konzervatív Párt (Toryk) többségében rá vannak utalva az észak-ír britpárti pártra.
A Brexit és az EU körüli politikai nézeteltérések miatt Észak-Írország tartományi kormányzata (Stormont) több mint egy éve nem működik. Az EU hajlandó volt együttműködni a vámelőírások enyhítésében Észak-Írország felé, feltéve, hogy az nem eredményez illegális csempészést vagy adóelkerülést.
Most speciális exportűrlapok és beolvasási kódok jelennek meg az „angol végfelhasználók” számára Észak-Írországban. Ezzel megkönnyítik az áruk szállítását az Egyesült Királyságból Észak-Írországba. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn az úgynevezett Észak-Írországi Protokollhoz az új Windsor Megállapodást adták hozzá.
Von der Leyen kifejtette, hogy az angol élelmiszereket nem szabad megvonni az észak-írországi fogyasztóktól, ugyanakkor az EU-országokba történő szállításokra továbbra is kötelezőek az uniós szabályok. A gyakorlatban az Ír-tengeri határellenőrzéseket eltörlik a „Csak Észak-Írország” jelöléssel ellátott, regisztrált élelmiszerexport esetében.