Körülbelül 686 millió euró uniós támogatásról van szó, amelyet most az Európai Bizottság visszakövetel. A pénz a ciprusi Vasilikos kikötőjében folyékony földgáz (LNG) átrakóállomások építésére volt szánva. Az a gyanú, hogy a forrásokat nem a szabályoknak megfelelően használták fel, és esetleg korrupcióról és vezetési hibákról van szó.
Egy fontos mellékes fejlemény, hogy Kína úgy döntött, hogy visszalép a Vasilikos-projekt finanszírozásától. Kína eredetileg jelentős befektetést ígért. Ez a visszalépés komoly pénzügyi és logisztikai problémát jelent a projekt számára, és veszélyezteti annak előrehaladását.
A folyékony földgáz átrakókapacitásának növelése különösen fontossá vált, miután az Európai Unió két évvel ezelőtt szinte teljesen bojkottálta az orosz gázimportot az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt.
Párhuzamosan az európai vizsgálattal a ciprusi hatóságok is kutatást indítottak a projekt közbeszerzési szabálytalanságainak esetleges felderítésére.
A ciprusi Vasilikos kikötő LNG-projektje, amely eredetileg Ciprus első folyékony földgáz importtermináljának szántak, kulcsszerepet kívánt játszani az európai energiaellátás diverzifikálásában. Más EU-tagállamok kikötőiben is gyors ütemben építenek átrakóállomásokat, illetve hajókon elhelyezett ideiglenes létesítményeket használnak.
Több EU-kikötőben már több ilyen további átrakó létesítményt üzembe helyeztek. Az északi hollandországi Eemsmond kikötő LNG-terminálján például már két ilyen átrakóberendezéssel felszerelt hajó áll. A folyékony földgázt -162 Celsius-fokon pumpálják át, majd azonnal a Gasunie gázhálózatába táplálják. A folyékony földgázt a Közel-Keletről és Amerikából importálják. Németországban is öt ilyen úszó LNG-létesítmény működik.