Az európai pénzügyi csúcs előtt Charles Michel, az EU elnöke kompromisszumos javaslatot mutatott be a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amely igyekszik megfelelni az uniós kormányok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament kívánságainak és elvárásainak.
Már egy ideje heves viták folynak a következő többéves költségvetésről, és egyesek már bojkottal vagy blokáddal fenyegetőztek. A jövő héten Brüsszelben egy olyan javaslat kerül terítékre, amely alacsonyabb költségvetést ír elő, mint amennyit az Európai Bizottság és az Európai Parlament szeretett volna, ugyanakkor még mindig magasabbat, mint amit a legtöbb uniós ország, például Hollandia eddig elfogadhatónak tartott.
Az EU-elnök Michel végleges javaslatában a kiadások a közös európai jövedelem (GDP) 1,074 százalékát teszik ki, ami 1094 milliárd eurónak felel meg. Az Európai Bizottság jelentősen megemelné a költségvetést mintegy 1300 milliárd euróra, azaz 1,11 százalékra. Az Európai Parlament még nagyobb büdzsét kíván, és 2021–2027-re 1500 milliárd euróval (1,3 százalék) számol.
Az 1,074 százalékkal Michel az elutasított korábbi finn EU-elnökségi javaslat szintjét tartja meg, ugyanakkor néhány különböző fél által felvetett javaslatot és követelést is beépít. Így több mint 50 milliárd euróval csökkenti a mezőgazdasági támogatások és a vidékfejlesztés kiadásait 329 milliárd euróra. Ez egyes uniós országok számára szinte tárgyalhatatlan, míg másoknak ez még mindig nem elegendő.
A kevésbé fejlett régiók támogatását szolgáló kohéziós alapoknál hasonló mértékű csökkentés várható, így az összeg 323 milliárd euróra mérséklődik. Minél gazdagabb egy ország, annál kevesebbet kap ebből az alapból. Emiatt a gazdagabb uniós országok kieső bevételekkel számolhatnak. Emellett néhány, gazdaságilag erős országokat érintő „milliós kedvezmény” is megszűnik.
Azok az országok, amelyek a jogállamiság elveivel játszanak, elvileg lecsökkentett támogatásokra számíthatnak. Azonban Michel javaslatában ez sokkal nehezebb lesz, mint korábbi javaslatokban. Ez nagyrészt mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament követelése, de a miniszterelnökök és államfők eddig nem mertek határozottan fellépni az olyan vonakodó uniós országokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország.
A javaslat előirányozza az EU-költségvetés saját bevételeinek növelését is, bár ezeket még nem hívhatják uniós adóknak. Ezek közé tartoznak a CO₂-kvóták árveréséből származó bevételek és a nem újrahasznosított műanyag csomagolások adója, amelyek a Green Deal társfundingjaként szolgálnak. Ez összesen körülbelül 14-15 milliárd eurót hozhat.
Michel azt is javasolja, hogy a tagállamok csak a behozatali vámokból származó bevételek 12,5 százalékát tarthassák meg, szemben a jelenlegi 20 százalékkal. Ezen kívül az uniós országoknak további 10 milliárd eurót kellene befizetniük az Európai Beruházási Bankba, hogy 500 milliárd euróval növeljék a klíma és digitalizáció irányába irányuló befektetéseket.
A jövő heti EU-csúcson heves tárgyalások várhatók a költségvetés mértékéről és a pénzek felhasználási területeiről. Charles Michel, az EU elnöke nem közölte, mennyi ideig fog tartani a csúcstalálkozó. Brüsszelben arra számítanak, hogy nem születik majd gyorsan megállapodás, és akár több éjszakán át is tárgyalni kell. Elképzelhető, hogy később még egy további csúcsot is össze kell hívni. Az összes 27 tagállamnak egyet kell értenie a költségvetéssel.