Az uniós országokat nem kötelezik arra, hogy átvegyék a menedékkérőket más uniós országoktól. Az Európai Bizottság egy új menekültügyi megállapodásban enged a lengyel, magyar és cseh ellenállásnak, amelyek évek óta visszautasítják a menekültek befogadását.
Ugyanakkor az Európai Bizottság válsághelyzetekre egy olyan rendszert akar létrehozni, amelyben az uniós országok hozzájárulnak a menekültek más uniós országokban történő befogadásának költségeihez. Azok az országok pedig, amelyek nem akarnak maguk menekülteket befogadni, több migráns befogadását vagy hazatelepítését kell, hogy átvállalják más országokban.
Az európai migrációs politika fókuszának a reménytelen menedékkérők visszatérítésére kell helyezkednie. Ez a folyamat gyorsabb és hatékonyabb kell legyen, véli az uniós végrehajtó testület.
Brüsszel ezen felül fejlettebb befogadóközpontokat szeretne az EU „határainál” (például Törökországban, Libanonban vagy Észak-Afrikában), ahol a menekülteket gyorsan azonosítják, átvizsgálják és regisztrálják. Öt napon belül tisztázódnia kell, hogy a menedékkérő jogosult-e tartózkodási engedélyre, vagy vissza kell küldeni.
Az Európai Parlament csütörtök délelőtt Brüsszelben tárgyalja az új stratégiát Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke és Ylva Johansson belügyi biztos részvételével. Ott mutatják be az új menedékjogi és migrációs paktum tervét a Parlament Polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyi bizottsága (LIBE) tagjainak.
Az Európai Bizottság véglegesen eláll a 2016-ban indított elképzeléstől, hogy a tagállamok kötelezhetők menedékkérők befogadására, mint ahogy azt a 2015-ös migrációs válság idején megpróbálta. Ezt a javaslatot az EU vezetői soha nem fogadták el, mert túl sok ország ellenezte.
Helyette egy adományozás- és örökbefogadási rendszer jön létre. Ha a déli uniós országokra túl nagy nyomás nehezedik, más országoknak kell közbeavatkozniuk. Gondoskodniuk kell az adott túlterhelt országban elutasított menedékkérőkről, valamint a hazatelepítésük lebonyolításáról.
Ha az országok vállalják a pénzügyi hozzájárulást és az örökbefogadást, majdnem egy év áll rendelkezésükre, hogy megszervezzék a visszatérést. Ha ez nem sikerül, akkor kötelesek maguk befogadni az adott menedékkérőt, majd saját országukból folytatni a visszatérés elősegítését. Az EU-tagországoknak és az Európai Parlamentnek el kell fogadniuk az új jogszabályokat. Ez akár legalább egy évig is eltarthat.
Első reakcióként a holland PvdA EP-képviselője, Kati Piri azt mondta, hogy „a menedékkérelem benyújtásának joga az Európai Unión belül megmarad. Emellett minden kérelmet továbbra is egyénileg bírálunk el. Ezek az alapelvek jók” – fogalmazott Kati Piri.
Logikusnak tartja azt is, hogy több figyelmet szenteljenek a menekültek visszaküldésének, akiknek nincs joguk a menedékhez. Jelenleg a menedékkérők közel kétharmada tartozik ebbe a csoportba. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a javaslat főként szolidaritást mutat az uniós országok irányában, de kérdéses, mennyire szolidáris a menekültekkel szemben?
A Keresztény Unió európai parlamenti frakciója szerint az új politika ambíciói jók, de az EP-képviselő Van Dalen aggódik a tervek megvalósíthatósága miatt. Van Dalen a görögországi Leszbosz szigetén tapasztalható migrációs problémákat nagynak nevezte, és ezért ez a terv nem bukhat meg. „Csak szolidaritással nem fog menni. Jogos az a követelmény, hogy minden uniós országnak részt kell vennie a terhek viselésében vagy a befogadásban. Ha nem, szankciókat kell bevezetni, például az uniós alapok csökkentése formájában.”