A megállapodás két héttel a dubaji COP28 nemzetközi klímacsúcs előtt jött létre. Ott további megállapodásokat kell kötni a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében. A metán mintegy 30-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2. A legtöbb kibocsátás az energia-, mezőgazdasági és hulladékágazatból származik.
Az európai mezőgazdaságban is már megkezdődtek intézkedések a metánkibocsátás csökkentése érdekében. A metánkibocsátás fontos kutatási terület a tejtermelésben is. A holland LNV minisztérium fontolgatja, hogy a kilogrammonkénti metánkibocsátást beépíti a fenntartható állattenyésztési kritériumok közé.
A brüsszeli megállapodás most arra kötelezi a fosszilis gáz-, olaj- és szénipart, hogy mérjék, ellenőrizzék és jelentsekkel kövessék nyomon saját metánkibocsátásukat. A megállapodás formális jóváhagyására még szükség van az Európai Parlament és az uniós tagországok részéről, ám ez többnyire csak formalitás. Az intézkedéscsomag egyike azoknak a javaslatoknak, amelyeket az EU klímaügyi biztosa, Wopke Hoekstra Dubajban be fog mutatni.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok korábban ígéretet tettek, hogy 2030-ra 30%-kal csökkentik a globális metánkibocsátást. A Bizottság szerint az energiaszolgáltatóknak fel kell tárniuk és meg kell javítaniuk a metánszivárgásokat a vezetékes hálózataikban. 2027-től pedig be kell szüntetniük a gázvezetékek rutinból történő kiengedését és égetését.
Az EU metánrendelete az energiaágazat számára az Európai Zöld Megállapodás része, amely a világ legambiciózusabb klíma- és biodiverzitási céljait kívánja kitűzni. Mivel az EU nagy mennyiségű olajat, gázt és szenet importál, 2027-től kezdve új importszerződéseket csak akkor lehet kötni, ha az exportőrök ugyanazokat a kötelezettségeket alkalmazzák, mint az uniós termelők” – közölte a Bizottság.