Az EU-tagállamok úgy döntöttek, hogy a jövő évben 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást. Ezzel az európai országok a gáz és olaj orosz importtól való függőségüket kívánják mérsékelni. Az Európai Bizottság múlt héten mutatta be a vészhelyzeti tervet, mivel nem bízik abban, hogy az orosz gáz folyamatosan rendelkezésre áll majd.
Az a cél, hogy az elkövetkező hónapokban 45 milliárd köbméterrel csökkenjen a gázfogyasztás. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a megállapodással „szilárd alapok kerültek lefektetésre a tagállamok elengedhetetlen szolidaritása érdekében, tekintettel Putyin energia-zsarolására”.
Az Európai Számvevőszék úgy véli, hogy az Európai Bizottság tervei nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy 2030-ra Európa függetlenné váljon az orosz gáztól és olajtól. Az úgynevezett előkészített program finanszírozása valószínűleg elégtelen lesz, figyelmeztet a Számvevőszék.
Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot dolgozott ki az európai tagállamok orosz gázról, olajról és szénről való leválasztására. 2030-ra az EU teljesen független kell, hogy legyen Moszkvától. A RePowerEU nevű terv további befektetéseket irányoz elő többek között a megújuló energiába, amelyek elérhetik a 300 milliárd eurót.
A pénz többek között a nagy koronajárvány-helyreállítási alapból származik. Emellett a Bizottság további 20 milliárd euró értékű kibocsátási engedélyt kíván árverezni, továbbá az EU-országok mezőgazdasági vagy kohéziós politikai alapokra szánt támogatásokat is átcsoportosíthatják.
Ugyanakkor a Számvevőszék szerint a terv részben ingatag alapokra épül, mert sok múlik azon, hogy a tagállamok mennyire hajlandóak igénybe venni a koronajárvány-helyreállítási alapból származó támogatásokat, melyekhez feltételek kapcsolódhatnak.
Ráadásul ugyanazon elosztási kulcs alapján osztanák el a pénzt, miközben teljesen eltérő igényekről van szó, mutat rá a Számvevőszék. Németország például azon országok egyike, amely a leginkább függ az orosz gáztól, mégis a szabályok szerint csak a pénz 8,3 százalékára jogosult.